Az IR-diéta különleges esetei
Inzulinrezisztencia esetén ajánlatos hosszú távú IR-diétára, helyesebben IR-életmódra berendezkedni a cukorbetegség megelőzése érdekében. Az étkezések kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az inzulinrezisztenciások egy része kifejezetten hajlamos a hipoglikémiára. Ilyenkor a leggyakoribb panaszok a cukoréhség, szédülés, izzadás, idegesség. A vércukor- és inzulinszint stabilizálása érdekében, 4 óránál több ne teljen el két étkezés között az ébrenléti időszakban! Az IR mintaétrend egyébként is a napi 160 g szénhidrát elfogyasztását 5-6 étkezésre elosztva írja elő.
Szénhidrátok tekintetében, a nagy inzulinválaszt kiváltó ételek kerülésével, lassú felszívódású szénhidrátokat iktassunk a menübe. Mivel az ételek felszívódását többek között azok rosttartalma határozza meg, ezért válasszunk minél nagyobb arányban, rostban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket.
Amennyiben az inzulinrezisztencia gluténérzékenységgel is párosul, a gluténmentes gabonák egyik csoportja – például fehér rizs, kukorica (s a belőlük készült liszt) –, illetve a keményítő tartalmú ételek a gyors felszívódás miatt esnek ki a választékból.
Ugyanígy kerülni javasolt a magas rosttartalmú, tehát lassú felszívódású, ám glutént tartalmazó gabonákat (pl. teljes kiőrlésű búza, rozs, zab, árpa kásákat, pelyheket, liszteket).
Mi marad ezek után? A magas rosttartalmú, tehát lassú felszívódású, egyben gluténmentes gabonák, lisztek és magok!
Fontos! Az ételek elkészítési módja megváltoztatja a felszívódást, ezért – a lassan felszívódó rosttartalom megőrzése érdekében – ne főzzük túl és csak ritkán pürésítsük ételeinket!
Varga Dóra
dietetikus
allergiakozpont.hu
