Az allergiák és az asztma higiéné hipotézise értelmében, a korai fertőzések és a kevésbé tiszta – például a természeti népeknél tapasztalható – környezet által kiváltott magas IgE-szint védőfaktor az allergiák és számos egyéb betegség ellen. Míg a kisgyerekek nyugati „steril” környezete, a „modern” étrend és a korai antibiotikum-használat mellett e védelmi rendszer nem épülhet fel, a kórosan megváltozott bélflóra fokozza az allergiás hajlamot.
A környezeti hatások, az étrend megváltoztatja tehát a bélflóra összetételét. Azokat a mikrobákat, amelyek csak pozitív hatással vannak a gazdaszervezetre, probiotikumoknak nevezzük. A bolgár parasztok például, egészségesek és sokáig élnek, ők naponta isznak probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékeket.
Vizsgálatok szerint, az allergiás és nem allergiás emberek bélflórája jelentősen eltér egymástól. Azt is igazolták, hogy nem a környezet, hanem a bélflóra eltérése magyarázza, hogy allergiás lesz-e valaki, vagy sem.
Ugyancsak bizonyították, hogy az elhízás is szoros kapcsolatot mutat a megváltozott bélflórával. Az elhízás egyben metabolikus szindrómát okoz, amely magas gyulladásszinttel jár. Az allergiás betegségekre általában jellemző a magas gyulladásszint, logikus tehát, hogy az elhízást elősegítő bélflóra összefüggésben áll az allergiával.
Évmilliók óta békében együtt élünk a testi sejtjeink számánál tízszer több mikroorganizmussal a beleinkben. Immunrendszerünknek tehát nem az a dolga, hogy kiirtsa a mikroorganizmusokat, hanem az, hogy fenntartsa az egyensúlyt, és megvédje a károsodástól szervezetünket. Fontos tudnunk, hogy a pre-biotikus hatású élelmi rostokban, illetve a probiotikus hatású erjesztett ételekben gazdag, tudatos táplálkozással mind megelőzés, mind terápiás jelleggel sokat tehetünk egészségünkért!
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
E témáról is olvashat szerzőnk legújabb, Paleolit táplálkozás haladóknak c. könyvében, illetve a tenyek-tevhitek.hu oldalon.
