Miért kövér a gyerek?

//

A három évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a az ajánlott mennyiségnél jóval több cukrot fogyaszt. Minden tizedik szülő a hétköznapok során is édességgel jutalmazza gyermekét, és az 1-3 éves korosztálynak csak a harmada kap külön nekik készített ételt, többségük azt eszi, amit a szülei. Ezzel figyelmen kívül hagyják a kisgyermekek számára ajánlott napi cukor- és sómennyiséget, vagy a felnőttektől eltérő vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Az iskolás korúaknál sem jobb a helyzet, sőt náluk már nagyobb arányú és mértékű az elhízás.

Miért kövér a gyerek?

Sokan nem tudják, hogy az élet első 1000 napjában rögzülő táplálkozási szokások kiemelt szerepet játszhatnak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint a szív-érrendszeri megbetegedések, a diabétesz vagy az elhízás. Az ízpreferencia nem a születéskor dől el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan: a túl zsíros és túl cukros ételekhez való hozzászokás a későbbiekben komoly betegségek forrása lehet. Nem csoda, ha a család helytelen étkezési szokásai nyomán nemcsak a túlsúly, hanem a kapcsolódó betegségek is „öröklődnek” a szülőkről a gyermekre.

“Apró változtatásokkal (például édesítés nélküli tea, sütemény helyett gyümölcs, natúr joghurt) sokat tehetnek a szülők a tudatos táplálkozás alapjainak megteremtéséért. A megelőzés létfontosságú: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felmérése szerint a 6-12 éves gyerekek 26,5%-a túlsúlyos vagy elhízott, az eddig jellemzően 30 év felettieket fenyegető 2-es típusú diabétesz pedig egyre gyakoribb az elhízott gyermekek körében.

Az 1-3 évesek tápanyagbevitelét vizsgáló jelzett felmérésből az is kiderül, hogy az érintett gyerekek közel 70%-a naponta legalább kétszer kap hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszert, amely a mozgásszegény életmóddal társulva jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ötödik helyezett a súlyproblémával küzdő európai országok listáján.

“Az ajánlott napi cukormennyiségbe a 3 év alattiak esetében is beleszámítanak a készételek, felvágottak, kenyérfélék és üdítők. Gyakori hiba például, hogy a szülők nem figyelik, mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz a dobozos gyümölcslé vagy a tejalapú desszert. A piacon közösen megkóstolt gyümölcs vagy a pékségben kiválasztott sokmagvas péksütemény pedig akár egy ízlésformáló játék része is lehet” – fejtette ki Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapító-elnöke.

“A gyakran mértéktelen édességfogyasztás nemcsak többlet kalóriát jelent, hanem akár székrekedést is okozhat (gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt), így több szempontból is érdemes mérteket tartani. Csokoládét – még ajándékba is – csak szigorúan 3 éves kor feletti gyermeknek ajándékozzunk, és ügyeljünk, hogy magas, 70-80%-os kakaótartalmú legyen! Az étbevonó masszából készült édességeket mindenképp kerüljük, mert rendkívül magas a zsírtartalmuk” – hangsúlyozza Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Forrás: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének

felmérése az 1-3, illetve 6-12 éves gyerekek körében, 2014

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!