Fáradt vagyok, karikás a szemem…

//

Az állandó rohanás, túlterheltség miatt gyakran tapasztalunk fáradtságot, gyengeséget, napközbeni álmosságot, esetleg fejfájást, ám ha mindehhez még karikás szemek, sápadt bőr és nyálkahártyák, hajhullás, töredező körmök, vörös nyelv és tenyér, szájzug berepedezés, kisebb megterheléskor heves szívdobogásérzés, esetleg szédülés vagy immungyengeség tünetei közül több is jelentkezik, akkor a problémát nem tudjuk egyszerűen kialudni, mert lehet, hogy vérszegénység áll a hátterében.

Fáradt vagyok,
karikás a szemem…

A vérszegénység igen gyakori betegség, a Föld lakosságának kb. egyharmadát érinti, többnyire vashiány okozza, mely a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik. Leginkább a gyerekek, fogamzó képes korú nők, várandós és szoptató anyák, valamint az idősek körében fordul elő.

Ha a szervezetben a vas mennyisége egy bizonyos szint alá csökken, zavart szenved a vörösvérsejtek képzése, ami vashiányos vérszegénységhez vezet. A vérben keringő vörösvértestek legfontosabb feladata az oxigén szállítása a sejtekhez. A vörösvértestekben található vérfesték képződéséhez pedig megfelelő mennyiségű vas szükséges.

Egészséges embereknél is kialakulhat vashiány, ennek oka a rossz táplálkozásban keresendő. Míg a növényi táplálékokban található vasnak csupán elenyésző része hasznosul a vasfelszívódást gátló anyagok jelenléte miatt, az állati eredetű élelmiszerekben található vas sokkal nagyobb arányban szívódik fel. Ezért a vegetáriánusok, fogyókúrázók, fehérjeszegény étrenden élők esetében nagyobb eséllyel alakul ki vashiány és vérszegénység.

Gyermekkorban, várandósság, szoptatás idején és fokozott fizikai-szellemi igénybevétel esetén a vasszükséglet növekszik, ha ilyen esetekben nem növeljük a vasbevitelt, hiányállapot alakul ki. Különböző betegségek is okozhatnak vashiányt, ilyenek például: a nőgyógyászati vagy tápcsatornából eredő vérzések, a felszívódási zavarok és a csökkent gyomorsavtermelés. Ilyen esetekben a hiányállapot csak az alapbetegség gyógyításával szüntethető meg.

A vashiány és a többi táplálkozási hiánybetegség megelőzhető az életkornak, nemnek, élettani állapotoknak (terhesség, szoptatás), az esetleges betegségeknek megfelelő célzott táplálkozással, a tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminszükséglet biztosításával. A szervezet napi vasszükséglete 10–18 mg, ez kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással biztosítható. A kizárólag növényi táplálékkal bevitt vas mennyisége nem fedezi a napi szükségletet mivel annak csupán 2-5%-a szívódik fel, míg az állati eredetű élelmiszerekben található vas lényegesen jobban, kb. 20%-os arányban hasznosul. A felszívódás arányát étkezésenként 50–100 mg C-vitamin bevitelével javíthatjuk.

A vaspótlás módja, időtartama, a vasraktárak feltöltéséhez szükséges vas mennyisége több tényező függvénye. Ezekről a klinikai tünetek, a laboratóriumi és egyéb szükséges vizsgálatok alapján az orvos nyújt útmutatást. A vaspótlás történhet gyógyszerek vagy vénás injekciók formájában, de léteznek hatékony természetes vaspótló készítmények is. Ha a szájon át adott vaspótlás – például felszívódási zavar, gyomor-bélbetegségek, ételintoleranciák miatt – nem elegendő, akkor érdemes kombinált vitamininfúziós és vaspótló kúrát alkalmazni a raktárak feltöltésére és a mielőbbi javulás elérésére.

Érdemes tudnunk, hogy a spenótban, sóskában található oxálsav, a gabonafélékben, hüvelyesekben található fitinsav és a feketekávéban, teában található csersav gátolja az élelemmel bevitt vas felszívódását. A C-vitamin, a cink (forrása például a tojás és az olajos magvak), illetve a réz (forrása például a hüvelyesek és a búzakorpa) fokozza a szervezetben a vas hasznosulását.

Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos biológiai daganatkezelés, vitamin-infúziók, immunerősítés, allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
www.balaicza.hu 06/20-588-28-10, dr.balaicza@gmail.com

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!