Keresés
Close this search box.

Fruktóz az életmódbetegségek hátterében?

//

A Trends in Endocrinology & Metabolism című szaklapban nemrég jelent meg a Harvard és a Yale Egyetemek kutatóinak tudományos áttekintése a fruktóz egészségre gyakorolt hatásairól. Az eredmények igen meglepőek, hiszen eddig azt hittük, hogy a fruktóz az „egészségesebb” édesítőszerek közé tartozik…

Az étkezési cukor (répacukor vagy nádcukor) két egyszerű cukorból áll: glükózból és fruktózból. Egyre több bizonyíték sugallja, hogy a kettő közül a fruktóz a rosszabb.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben elfogyasztott kis mennyiségű fruktóz nem hordoz egészségügyi kockázatot. Ezzel szemben – egyes tudósok meggyőződése szerint – a cukrozott élelmiszerekből és italokból származó túlzott fruktóz fogyasztás felelős számos krónikus életmódbetegségért, mint például a szívbetegségért és a 2-es típusú cukorbetegségért. A vizsgálatok szerint, a túl sok fruktóz különféle anyagcserezavarokhoz, megnövekedett viszcerális (hasüregi) zsírhoz, magas triglicerid szinthez és inzulinrezisztenciához vezethet.

Amikor több kalóriát fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, akkor a többlet kalóriát a szervezet zsírként tartalékolja. Szervezetünk a felesleges cukrot is zsír formájában tárolja: a cukor zsírrá való átalakítását lipogenezisnek nevezzük, ez a folyamat a májban zajlik. E szempontból nem minden fajta cukor egyforma. Azonos mennyiségű glükózhoz képest, a fruktóz nagyobb fokú lipogenezist, azaz zsírtermelést eredményez.

Az ún. viszcerális zsír a belek és a máj körüli helyet kitöltve, a hasüregben halmozódik fel, növelve a has méretét. (Erre a férfiak hajlamosabbak.)

A bőr alatti zsírral ellentétben, a viszcerális zsír összefüggést mutat a gyulladásokkal és az anyagcsere betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség egyik fontos rizikófaktorát képezi.

Egy másik vizsgálatban fruktóz, illetve glükóz tartalmú édes üdítőket adtak nagyobb mennyiségben. A fruktózt fogyasztóknál az inzulinrezisztencia kialakulását tapasztalták, míg ugyanaz a mennyiségű glükóz nem okozott szignifikáns hatást. Sok kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres, nagy mennyiségű fruktóz fogyasztás inzulinrezisztenciához vezet, és hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

A legtöbb intervenciós vizsgálat a nagy mennyiségű (napi kalória 25%-a) fruktóz egészségre gyakorolt hatását tesztelte. Mivel jelenleg az USA-ban az átlagos napi fruktóz fogyasztás 50-60 gramm, a teljes kalória-bevitel 10%-a, ezért alacsonyabb fruktózbevitellel is végeztek vizsgálatokat.

Egy fiatal, vékony testalkatú résztvevőkkel készült vizsgálatban a napi kalória 0%, 4,5%, 7,9%, illetve 11%-os fruktóz tartalmának hatását hasonlították össze. Az eredmények szerint, dózisfüggő mértékben indult el a hízás és a vérzsír érték romlása, ami azt jelenti, hogy még a kismértékű fruktózfogyasztás is negatív hatással van, ráadásul, a negatív hatások igen gyorsan, már néhány nap után jelentkeznek.

Az USA-ban igen közkedvelt az édes üdítők mellett a fruktóz tartalmú kukoricaszirup, amit széles körben, igen sokféle étel édesítésére használnak. Talán ez is magyarázza, hogy rendkívül magas – napi 50-60 gramm – a fruktózfogyasztásuk, ami a napi kalóriabevitel 10%-át teszi ki. A kutatási adatokból látható, hogy ez a mennyiség már bőven kimeríti a kedvezőtlen egészségügyi hatásokat okozó mértéket.

A cukrozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, illetve az egészségesebb édesítőszerek használata sokféle egészségügyi előnnyel jár, és valószínűleg az egyik legjobb dolog, amit az egészségünk érdekében tehetünk!

A teljes cikk a tenyek.tevhitek.hu oldalon olvasható.

Forrás: Atli Arnarson – Fructose May be a Major Cause
of Metabolic

Disorders. July 13, 2016, ford. Mezei Elmira

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!