Az emlékezés az emberi agy csúcsteljesítménye. Kutatások bizonyítják, hogy információ befogadó és tároló képessége szinte végtelen, mégis agyi kapacitásunknak csak a töredékét használjuk ki.
Memóriánk élessége függ az életkorunktól, fizikai állapotunktól és mindenkori szellemi frissességünktől, ami szerencsére „edzhető”. Erre kitűnő az olvasás, a sakk, a kártyázás, a logikai és stratégiai játékok, de keresztrejtvényfejtés is. Aktiválja az agyműködést minden ritmikus mozgás az egyszerű láb- és karlengetéstől a hintázáson vagy ugráláson át egészen a társastánc-tanulásig, gyakorlásig.
Ugyanilyen fontos a „lazítás” is. Ha görcsösen igyekszünk felidézni valamit, és nem sikerül, később gyakran magától „beugrik” a keresett információ. Lazítsunk tudatosan, erre alkalmas minden megnyugtató tevékenység, szabad levegőn végzett mozgás, sport, séta, kertészkedés, relaxáció, jóga stb., amely oldja a stresszt. Kifejezetten hasznos e téren az ún. váltott orrlyukú jóga légzés.
Egyes gyógynövények (pl. a ginkgo biloba – páfrányfenyő – levele) javítják az agyi vérkeringést, a ginsenggyökér pedig a fizikai ellenálló-képesség javítása mellett koncentrációt, éberséget fokozó hatással is bír.
Forrás: Paramedica Magazin
Egy tanulmány megállapítja, hogy 45 év felett a kezeletlen magas vérnyomás is okozhat memóriaproblémákat. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték (mért 2. érték) kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7%-kal megnöveli a kognitív problémák kialakulását. Az eredményeket több tényező is befolyásolja, például az életkor, az iskolázottság, a koleszterinszint, a dohányzás, illetve egyéb betegségek (pl. cukorbetegség).
Nemcsak a diasztolés, hanem – az agyi kis erek károsítása révén – a szisztolés vérnyomás (1. mért érték) emelkedése is memóriazavarokhoz vezethet. A későbbi demencia megelőzése érdekében is elengedhetetlen tehát, a vérnyomás normalizálása.
Amennyiben a vérnyomás következtében az agy erei sérülnek, úgy az nem jut elegendő energiához és oxigénhez, így az ott lévő sejtek károsodnak (rosszabb esetben elhalnak), és ez ún. vaszkulásris demenciához vezethet, ami memóriazavarban, koncentrációs-koordinációs-, illetve kommunikációs nehézségekben mutatkozhat meg.
Előfordulhat, hogy az agyban visszavonhatatlan nyomokat hagyó sérülés (pl. stroke) következik be, de az esetek egy részében a kitartó gyógytorna, beszédgyakorlás stb. jelentős javuláshoz vezethet, mint ahogy a vérnyomás, a vérzsírok és a vércukorszint hatékony kontrollja is megállítja, gátolja a rosszabbodást.
Éppen ezért, magas vérnyomás és egyéb kockázati tényezők mellett, a nagyobb fokú szellemi leépülés elkerülése érdekében – a szükséges életmódbeli változtatások mellett – gyógyszeres kezelésre is szükséges lehet. Fontos megemlíteni, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szükséges dózisa időről időre változhat, így a rendszeres kontroll az alul- és a túlkezelés elkerülése érdekében elengedhetetlen.
Dr. Kapocsi Judit Ph.D. Med. habil.
egyetemi docens, kardiológus, belgyógyász
Trombózisközpont
