Stressz – gyulladás – örömtelenség?

//

Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy a gyermekkori stressz úgy alakítja át az agy természetes stresszrendszerét, hogy az akkor is gyulladásfokozó molekulákat termel, amikor nincs külső stresszforrás, és ez egy depresszióra hajlamosabb agyat eredményez. Ez a depresszióval összefüggő gyulladás a szervezet egészét érintheti, ami a teljes élettartam során egészségi problémákat okozhat.

Stressz – gyulladás – örömtelenség?

A depresszió nem az alacsony szerotoninszinttől alakul ki, hanem az agy gyulladásos folyamatainak a következménye. Depresszióban az örömképtelenséget a jutalmazó rendszer alulműködése okozza. Most kapcsolatot találtak az agyi gyulladás és a jutalmazó rendszer alulműködése között, így egy lépéssel közelebb kerültünk a depresszió megértéséhez.

Az immunrendszer a gyulladással segít megvédeni a szervezetet a sérülések és fertőzések ellen. Ez a védelmi immunválasz magában foglalja különféle speciális sejtek – fehérvérsejtek és egyéb védőmolekulák – kibocsátását. Ezek feladata a betolakodókkal való megküzdés, a károsodott sejtek eltakarítása és a szövetek helyreállításában való részvétel. Néha ez a természetes és adaptív immunválasz patológiássá válhat, és autoimmun betegségekhez – például sokízületi gyulladáshoz vagy gyulladásos bélbetegséghez – vezethet.

Orvosok megfigyelték, hogy amikor egy embernél fertőzés alakul ki, akkor egy depresszióra emlékeztető viselkedés-együttes jelenik meg, melyre jellemző az érzelmi kifejezés hiánya és a szomorúság. Számos vizsgálat erősítette meg, hogy a depressziós emberek jó részénél magasabbak a mérhető gyulladásjelző faktorok is (C-reaktív protein, röviden CRP). Egyre inkább úgy tűnik, hogy a depresszió vezető tünetei – anhedónia, azaz örömtelenség, étvágytalanság és alvászavarok – mögött valójában gyulladás áll.

A depressziós embereknek gyakran egy sor egyéb egészségi problémája is van: szív- és érrendszeri betegségek, elhízottság, és egyéb, a gyulladással összefüggésbe hozható állapotok. A gyulladás, különösen a CRP remek jelzője tehát annak, hogy valami nem stimmel. Szintén gyulladáshoz vezethet és hozzájárulhat a depresszió kialakulásához, ha valaki nem sportol, helytelenül táplálkozik, rosszul alszik, és sok a stressz az életében.

A gyulladás már önmagában is depressziót okozhat, ugyanakkor, a lelki okokból kialakuló depresszió valóban gyulladáshoz vezet.

Az anhedónia, vagyis az örömérzés képtelensége kapcsán a kutatók azt vizsgálták: lehetséges-e, hogy a magas gyulladásszint valami módon befolyásolja az agy jutalmazó rendszerének normális működését.

Tudjuk, hogy az agy jutalmazó rendszerének egy része rengeteg egyéb területtel kommunikál. Ezek közül az egyik a prefrontális kéreg egy területe, amit már régebben is összefüggésbe hoztak a depresszióval. 48 depresszióval diagnosztizált ember agyát vizsgálták meg. Azt találták, hogy a magasabb CRP szintűek nemcsak nagyobb mértékű örömtelenséget mutattak, hanem a jutalmazó rendszer és a prefontális kéreg említett területe között nem volt kommunikáció. Ez úgy értendő, hogy kevesebb volt a kapcsolódás az agy e két fontos területe között, míg az összes többi fontos agyterületnél nem találtak eltérést. A felismerésnek köszönhetően új terápiás módszert fognak alkalmazni, melynek célja, hogy javítsa a kérdéses területen a kommunikációt az agyi jutalmazó rendszer ingerületátvivő anyagának segítségével. Mindez – reményeik szerint – a depressziós tünetek csökkenését, az életminőség javulását és örömtelibb percek megélését teheti lehetővé az érintettek számára.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!