Tanulás = egészség és hosszabb élet?

//

Talán furcsán hangzik, de egészségi állapotunk és közérzetünk nemcsak a nemünktől és az életkorunktól, de gyakran képzettségünktől is függ. Egymástól független kutatások szerint, a nyugati civilizációban a tanultabb személyeknek ritkább és enyhébb panaszai vannak, összességében egészségesebbnek mondhatók, sőt gyakran tovább is élnek.

Tanulás =
egészség és hosszabb élet?

A brémai egyetem 9000 fiatal bevonásával végzett felmérése során arra jutottak, hogy az iskolások harmada valamilyen allergiától szenved, minden második túlterheltnek érzi magát, stresszre, fáradtságra panaszkodik.

Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszomatikus gondjai is voltak. Kiderült azonban, hogy mindez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával. Minél magasabb iskolázottságú volt valaki, annál inkább tudta úgy kezelni problémáit, hogy azok ne vezessenek egészségkárosodásához, s annál valószínűbb, hogy már kisebb panasszal is orvoshoz fordult, és meg is fogadta az orvos tanácsait.

Érdekes, hogy már fiatal korban is különbség mutatkozott a nemek között: a lányok sokkal többet törődtek az egészségükkel, lényegesen több információval rendelkeztek saját testük működéséről, könnyebben átvészelték a kríziseket, és kötöttek kompromisszumot. Talán emiatt is élnek a fejlett országokban a nők 6-7 évvel tovább, mint a férfiak.

Bár a kevésbé képzettek kevesebb stresszes napról számoltak be, mint a tanultabbak, az ő egészségükre a stressz mégis súlyosabban hatott. A vizsgálati időszakban a megkérdezetteknek be kellett számolniuk arról, mi történt velük aznap. Az értékelésnél a stresszhatásokon belül megkülönböztettek krónikus és akut stresszt, azaz mindennapos hatásokat és olyan súlyos kríziseket, mint például egy szeretett személy elvesztése.

Megállapították egyrészt, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerűen jelennek meg, ugyanis a szociális környezet erősen meghatározza őket. Különböző emberek, különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stressz tényezőre. Hiába éri a kvalifikáltabb személyeket több stressz, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni azt. A vizsgálatok szerint, egy tanultabb, szellemi munkát végző emberre kevésbé van hatással például egy esős nap, míg egy fizikai munkásnak azt is jelentheti, hogy aznap nem tud dolgozni, nem tud pénzt keresni, így ez meglehetősen nagy stresszhatás számára. Ha mindezt összevetjük a halálozási és a betegségi statisztikákkal, valóban elmondható, hogy az egészségügyben is tapasztalható a szocio-ökonómiai alapon megnyilvánuló esélyegyenlőtlenség.

A kutatások szerint a képzettebbek, akik többet olvastak, és például vizsgákra készültek, ellenállóbbak a demenciával – időskori elbutulással – szemben. A Gothenburgi Egyetem tudósai az agyi-gerincvelői folyadékban vizsgálták, vannak-e előjelei a demenciának az agyban.

A magasan képzett betegeknél több előjele volt a betegségnek az agyi folyadékban, ami megkönnyítette a korai diagnózist és a célirányos kezelést. Kiderült továbbá, hogy a képzettebb betegek nem csupán jobban tolerálják az agyi problémákat, de a betegség korai szakaszában kevesebb agyi károsodást is szenvednek el.

A diplomások 7 évvel tovább élhetnek? – A Harvard Egyetem hosszú távú kutatási programjának eredményeként kiderült, hogy az 1980-as évek óta vizsgált diplomások egyre hosszabb életre számíthatnak, míg a kevésbé képzettek életesélyei nem sokat javultak. 2000-ben a magasabban kvalifikált amerikaiaknak 82 életévet prognosztizáltak, míg az alacsonyabb végzettségűeknek 75-öt. Ennek az óriási különbségnek a hátterében több okot is felfedezni véltek. A legdöntőbbnek az információkhoz és az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz való hozzáférés különbsége bizonyult. A másik tényező a dohányzás volt. 1964 óta a felére esett vissza a cigarettaforgalom az USA-ban, de ez a csökkenés főként az iskolázottabb réteget érintette. Az elhízás is nagyobb arányban van jelen a képzetlenebb rétegben, és csaknem annyi halálhoz vezet, mint a dohányzás.

A kutatók a megoldást az oktatás alapú egészségfejlesztésben látják, hiszen ahhoz, hogy egészségesen és tovább élhessünk, erőteljesebb egészségtudatosságra van szükségünk.

Dr. Babai László
orvos-természetgyógyász
oxygenmedical.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!