Keresés
Close this search box.

A hormonegyensúlyt veszélyeztető környezeti hatások

//

Az iparosodás óta megváltozott a környezet biológiai hatása. A mesterségesen létrehozott hormonhatású anyagok negatívan befolyásolják a magzati fejlődést, és mindkét nemnél a nemi jellegzetességek csökkenését, illetve hormonális eltérések okozta rendellenességeket eredményeznek. Sajnos csak a 20. század közepén kezdtünk rájönni: jóval nagyobb kárt okoztunk a hormonhatású anyagok széleskörű alkalmazásával, mint gondoltuk.

A hormonegyensúlyt veszélyeztető környezeti hatások

A világháború után kezdtük el gyártani és alkalmazni az ún. xeno-ösztrogéneket elsőként a malária visszaszorítása érdekében szúnyogirtásra, de később növényvédelmi céllal más rovarok elleni permetezésre is használták, például az elhíresült, régóta betiltott DDT-t.

A xeno-ösztrogének manapság széles körben használt, a háztartásunkban is előforduló környezeti mérgek, mint például a dioxin, a PCB-k és nonyl-phenol származékok. Ezek például a következő termékekben találhatók meg: öblítők, mosó- és tisztítószerek (főleg klór származékok), PVC, laminált parketta bevonata, festékek, oldószerek, hígítók, lakkok, aceton, körömlakkok, rovarirtók, permetszerek, gyomirtók, egyéb műanyagok és mesterséges vegyszerek. Ezek a szervezetünkbe kerülve nagyon erős ösztrogénhatást váltanak ki.

A csapvíz ugyancsak tartalmaz hormon-származékokat, melyek a kombinált fogamzásgátlókat, illetve a menopauzában szintetikus hormonpótló készítményeket szedő nők százezreinek vizeletével kerülnek a vizekbe.

A saját testünk által termelt hormonoknál a szintetikus hormontabletták, tapaszok 10-szer, a körülöttünk lévő vegyszerek 100-szor agresszívebbek, így könnyen elfoglalják a saját hormonjaink helyét és sok más olyan receptort a testben, amihez semmi közük nem lenne.

Az ösztrogénhatás szempontjából figyelembe kell még vennünk a növényekkel, például szójával elfogyasztott fitoösztrogéneket, illetve állatfarmokról az ivóvizekbe kerülő ösztrogénszármazékokat, melyek egyes becslések szerint, a környezetbe kerülő ösztrogének 90%-át teszik ki.

Először az állatoknál figyelték meg, hogy a xeno-ösztrogénektől felborult az endokrin rendszerük, és képtelenek lettek a fogamzásra, egészséges utód világra hozására.

Embereknél is, a magzatokat érő megnövekedett hormonhatás mindkét nemnél a nemi jellegzetességek csökkenéséhez, férfiaknál csökkent tesztoszteronszinthez és spermaszámhoz, a nem leszállt heréjű esetek gyakoribbá válásához, a nemi érés zavaraihoz vezet. A kutatók a csökkenő termékenységet, az egyre gyakoribb here-, prosztata- és mellrákot, a növekvő számú Policisztás Ovárium Szindrómás (PCOS) eseteket is összefüggésbe hozzák a normál hormonális működést megzavaró vegyületek folyamatos jelenlétével.

Az androgén hormonok ugyanakkor, növekedést serkentő hatásukkal a testmagasságot is bizonyítottan befolyásolják. A nyugati népesség a 19. századi felgyorsult iparosodás óta folyamatos növekedésben van. Az európaiak az elmúlt 150 évben átlagosan 18 centit nőttek. Érdekes adat, hogy az alacsonyabb nők sikeresebben házasodnak, általában több gyereket szülnek, míg a magasak kevesebb gyermeket vállalnak, magasabb iskolai végzettséget szereznek, és férfiasabb motivációval, sikeresebb „karriert” futnak be.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!