Góckutatás

//

Szív-érrendszeri problémák, ízületi fájdalmak, bőrbetegségek, női-férfi intim panaszok, gyulladások, görcsök, foltos hajhullás, számos, nem szűnő, látszólag „ok nélküli” tünet. Hol keressük a bajt?

Góckutatás

Rejtélyes betegségek nyomában

A fel nem fedezett fogászati góc hosszabb távon a fentieknél még sokkal hosszabb, változatosabb tünetsort is produkálhat. Mik ezek a gócok? Hogyan és miért alakulnak ki?

Gócfertőzés során a szervezet valamely részén fennálló helyi gyulladásból a baktériumok vagy azok toxinjai a szervezet más területeire jutnak el, és megbetegítik az ott lévő szerveket. A helyi gyulladás maga a góc, a máshol kiváltott betegség pedig a gócbetegség.

A baktériumok testünk természetes lakói, elszaporodásukat – jó esetben – immunrendszerünk tartja féken. Ha e kényes egyensúly felborul, a kórokozók a véráramba juthatnak és távoli szerveket is károsíthatnak.

A szájüregben, a fogak körül például, számos olyan pont van, ahol a baktériumok elszaporodhatnak:

Fentieken kívül még az előretörésben lévő fogak csírazsákját is fogászati gócnak tekinthetjük.

A baktériumok „szóródását” jelentősen megkönnyíti a vérző fogíny, ami a lakosság közel ötödnél jelentkezik, de csak kevesen fordulnak vele orvoshoz. Míg gyerekeknél az ínyvérzést döntően a helytelen fogmosási technika vagy sérülés okozza, addig felnőtteknél az ok lehet:

Figyeljünk oda, ha az íny bepirosodik, érzékennyé válik, vérzik, fáj, vagy visszahúzódik, illetve ha kellemetlenné válik a lehelet, esetleg kilazulnak a fogak.

A megoldás alapja a fokozott szájhigiénia, amely minimum napi két alapos, legalább 2 percig tartó fogmosásból, valamint a fogközök tisztításából áll. Ezt egészíthetik ki az esetleg szükséges gyógyszerek és fogászati kezelések a gyulladás megszüntetése és a szövődmények megelőzése érdekében.

A gyakori fogmosáshoz talán motivációt jelenthet, ha tudjuk, hogy a fogágy betegségek összefüggésbe hozhatók a szívbetegségekkel, a stroke-kal, a cukorbetegséggel és bizonyos daganatfajtákkal is. Az összekötő kapocs pedig a krónikus gyulladás lehet. Ennek tudatában még a jelentéktelennek tűnő fogínyvérzést sem szabad félvállról vennünk!

A fogászati góckutatás úgy zajlik, hogy a fogakon túl a szájüreget, a szájnyálkahártyát és a fogínyt vizsgáljuk, de ellenőrizzük a mandulákat is. Gyulladás után kutatunk, felmérjük, milyen mértékű a fogkövesség, van-e szuvasodás vagy fogágy-betegség. A panorámaröntgen segít abban, hogy észrevegyük a fogakat körülvevő csontos képletek esetleges elváltozásait és a még elő nem tört fogakat is.

Ha sikerül beazonosítanunk és kezelnünk a bajok forrását, évek óta tartó panaszok szűnhetnek meg, ami magát az életminőséget is jelentősen javítja. Más esetekben, az éves fogászati ellenőrzések során is fény derülhet egy-egy rejtett gócra, melyet még a komoly panaszok jelentkezése előtt megszüntethetünk.

Dr. Iványi Zoltán
fogszakorvos, szájsebész
oxygenmedical.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!