A kivizsgálást követően, egyre több embert diagnosztizálnak vérszegénységgel, de sokakról ez ki sem derül, mert nem mennek orvoshoz.
A vérszegénység leggyakoribb kiváltó okai: a vas, a B12-vitamin és a folsav bevitelének elégtelensége, de nem ritka, hogy daganatok, veseproblémák, vagy csontvelő betegségek állnak a háttérben. A vashiány a Földön mintegy 2 milliárd embert érint, akik szervezetének oxigénellátása nem kielégítő. Sokuk tapasztal ezért fáradtságot, fizikai gyengeséget, ingerlékenységet, légszomjat, emelkedett pulzusszámot, bőrsápadtságot, esetleg fejfájást, szédülést, hajhullást, esetleg hidegérzékenységet.
A jellemző sápadtság nem csupán az arc fakó színét jelenti, hanem az ajkak, a fogíny és az alsó szemhéj belseje is halványabb a kelleténél. A nyugtalan láb szindróma hátterében is 15%-ban vashiány húzódik. A vashiány csökkenésével a panaszok is javulnak.
Kevesen tudják, de a túlzásba vitt, mértéktelen sport is vashiányhoz vezethet. A fizikai aktivitás ugyanis fokozza a vérkeringést, mivel a működő izmoknak több oxigénre van szüksége. Nő a vörösvérsejtek száma (melyekből másodpercenként 2 millió pusztul el és legalább ugyanannyi képződik), fokozódik az oxigént szállító hemoglobin termelése, ami magasabb vasszükséglethez vezet. A sportolók gyakran megfeledkeznek a vérképzéshez szükséges C-vitamin, folsav és vas beviteléről. Sokan fehérje porokat esznek a természetes vasforrás, a hús helyett.
Fokozott veszélynek vannak kitéve azok a nők, akiknek erős és elhúzódó a havi vérzése, vagy a divatos diétákat követve, nem esznek húst. A növényekből (pl. spenót) származó ún. nem-hem vas csak 3-5%-ban szívódik fel, míg az állati eredetű hem-kötésű vas 15%-ban hasznosul. Vashiány esetén ezért javasolt a vastartalmú étrend-kiegészítők, illetve a főétkezésekhez hús, és heti 1-2 alkalommal belsőségek fogyasztása.
Dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus főorvos
Trombózisközpont
