Űzzük el a borús hangulatot!
A szerotonin hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, így például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal, vagy akár a premenstruációs szindrómával is. Utóbbi esetben a tüneteket a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. A menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és a csökkent libidó is ezzel függhet össze.
A menopauza idején az ösztrogénszint csökkenésével is alacsonyabb lesz a szerotoninszint, ami hangulatváltozásokat okozhat. A hiányállapot ugyanígy beindítja a „kívánósságot”, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét.
A két műszakban vagy csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, ami jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát.
A szerotoninszint csökkenésének jele lehet a túlzott evés, mivel a szénhidrátbevitel csak rövid időre emeli meg a szerotoninszintet, majd újra hiányérzet jelentkezik. Az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, téli lehangoltság tehát plusz kilókat is eredményezhet, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk „becsapni” az agyunkat.
A szerotonin szintjének növelése érdekében, télen is töltsünk minél több időt a szabadban, napsütésben, testmozgással! A sport, az edzés ugyanis egyfajta stressz a szervezet számára, amelyhez alkalmazkodva, növeli a stresszválaszban résztvevő anyagok termelését: a noradrenalinét és a szerotoninét. Hasonló anyagok termelődnek a szerelmi együttlét során is.
Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok is hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez. Ilyen például, a B5- és a B6-vitamin. Erős az összefüggés a depresszió és a folsavhiány között is. Egyes gyógyszerek – például az aszpirin, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók – folsavhiányt idézhetnek elő a folsav felszívódásának gátlása révén. Öndiagnózis helyett azonban forduljunk inkább szakorvoshoz a hatékony kezelés érdekében!
Dr. Hubina Erika
endolkrinológus
oxygenmedical.hu
