Miért hízunk meg?
Az elhízás kapcsán gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elhasználunk. Ez a túlevés-lustaság elmélet, azaz túl sokat eszünk és túl keveset mozgunk. Ha hízom, nyilvánvalóan többet ettem a kelleténél. De miért ettem többet a kelleténél? Vélhetően azért, mert a szervezetem valamiért rendellenesen szabályozza a zsírszövetet. Amit a fogyni akaróknak tanácsolnak – kevesebb evés és több mozgás –, pontosan az, amit akkor teszünk, ha meg akarunk éhezni.
Szüleink abban a hitben nőttek fel, hogy a finomított szénhidrátok és keményítők hizlalnak: a tészta, a krumpli, a kenyér, az édességek, a rizs és a kukorica. És igazuk is volt. Valószínűleg leginkább az édességek tesznek kövérré, főleg a cukrozott italok, ami a gyümölcslétől a kóláig bármi lehet. Ennek az oka az, hogy a finomított szénhidrátok hatására gyorsabban nő az inzulinszint. A tudósok már az 1960-as évek eleje óta tudják, hogy az inzulin az a fő hormon, amely a zsírszövet cukorfelvételét és a cukorból való zsírtermelést szabályozza.
Érdemes tehát az elhízást kutatóknak figyelmet fordítani a zsírszövet hormonális és enzimatikus szabályozására, így közelebb jutnak a megoldáshoz, amit Dr. Atkins jól eltalált az Atkins-diétával, bár a tudományos alapokkal nem volt tisztában. Egyszerűen fogalmazva: olyan ételeket kell fogyasztani, amelyek mellett nem nő meg az inzulinszint.
A hivatalosan egészségesnek tekintett zsírszegény, szénhidrát dús étrendek szigorúan korlátozzák a napi kalóriát, ezért követői állandóan éhesek. A lowcarb, azaz alacsony szénhidrát tartalmú étrendben nincs ilyen korlátozás.
Azelőtt zsírszegény diétát tartottam, általában kétóránként megéheztem, és évről évre gyarapodott a súlyom. Amikor belefogtam az Atkins-diétába, a feleségem rávett, hogy kössek életbiztosítást. A köztudatban ugyanis, még mindig az van, hogy a zsírfogyasztás szívbetegséget okoz. Pedig a zsír jót tesz a szívnek. Az elmúlt tíz évben tucatnyi vizsgálat bizonyította, hogy a szívbetegség kockázati tényezői inkább javulnak a szénhidrátszegény diéta hatására: emelkedik a HDL- (jó koleszterin) szintje, csökken az inzulinszint, megszűnik az inzulinrezisztencia.
Vannak, akik fáradékonyak és ingerlékenyek lesznek, miközben szervezetük hozzászokik a szénhidrátszegény étrendhez, ezen egy kis só vagy húsleves segíthet. Ne feledjük, a szénhidrátszegény diéta csökkentheti a vérnyomást is, ezért akinek valamilyen betegsége van, a gyógyszerszedés módosítását beszélje meg kezelőorvosával.
Az alapgondolat tehát nagyon egyszerű: ne fogyasszunk olyan ételeket, amelyek hizlalnak. Ezen túlmenően annyit ehetünk, amennyi jólesik!
Forrás: Lisa Davis–Gary Taubes: Is this any way to lose weight?
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
