Mozgáshiány vagy túlterhelés okozza az ízületi fájdalmat?
Az ízületek a csontok találkozási részei, melyek végét porcréteg borítja. Szabad, fájdalommentes egymáson való mozgásukért a kenőanyagként funkcionáló ízületi folyadék felel, mely az ízületi tokban termelődik, és a porc táplálásában is fontos szerepe van. Az ízület összetartásáért az ízületi szalagok felelnek, melyek általában két ízesülő csont között találhatók.
Mitől fájhat?
Legyen szó térd, könyök, váll, nyak, derék, vagy csípő ízületről a fájdalom hátterében leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll. Önmagában a mozgáshiány is kiválthatja a panaszokat, hiszen jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, hanem az ízületekben is. Ráadásul a mozgáshiány, az inaktív életmód miatt az izmok meggyengülnek, ami nem pusztán rossz testtartást eredményez, de extra terhet is ró az ízületekre, ami még inkább károsítja azokat.
Segíthet-e a mozgás?
Egyértelműen kijelenthető, hogy a mozgás elengedhetetlen a panaszok megelőzésére. De mi a helyzet akkor, amikor már fellépett a fájdalom, és kialakultak különböző reumás állapotok? Akkor is erőltessük az edzést, vagy inkább pihentessük az ízületeket?
Bár elsőre jó ötletnek tűnhet, hogy maradjunk ágyban és kíméljük magunkat, ám egyes esetekben ez csak többet árt, mint használ. Vannak ugyan olyan súlyosabb állapotok, amikor valóban célszerű a pihentetés, ennek ellenére gyakran javasolják a szakemberek a testmozgást, hiszen – a tanulmányok szerint – az növeli a fájdalomküszöböt. Ráadásul a mozgás által fokozódik a vérkeringés, ami a fájdalomért felelős anyagokat elszállítja, így valójában fájdalomcsökkentő hatású is lehet. A fokozódó vérkeringés emellett elősegíti a sejtek, szövetek megfelelő táplálását, ami szintén segíti a gyorsabb javulást, a gyógyulást.
Természetesen, ha valamilyen fájdalommal küzd, mindenképp konzultáljon szakemberrel mielőtt nekikezdene az edzésnek! Fontos a mindenkori állapotnak megfelelő mozgásforma körültekintő kiválasztása, hiszen adott panaszra egyes gyakorlatok kifejezetten káros, míg mások jótékony hatással lehetnek. Emellett érdemes a mozgástervet személyre szabottan kialakítani, hiszen jelentős egyéni különbségek is lehetnek az életkor, az általános egészségi állapot, az állóképesség és egyéb adottságok terén. Így az egyik mozgásforma – még azonos panaszok esetén is – az egyik embernek jó, a másikon viszont nem segít.
Mozgásszervi panaszok esetén elengedhetetlen az alapos kivizsgálás, mert még az edzés megkezdése előtt ki kell deríteni a fájdalom okát, s azt – például gyulladás esetén – megfelelő módon kezelni kell. Ha az orvos is „zöld utat” adott a mozgásra, fokozatosan szoktassa magát hozzá a fájdalom, a túlterhelés és a sportsérülések elkerülése érdekében. Vegye figyelembe, hogy ilyen állapotban fokozottabb a sérülés veszélye, ezért célszerű lehet még a regenerálódás után is (például térdre, bokára) fáslit vagy kinezio tapaszt ragasztani.
Dr. Váradi Éva
belgyógyász-reumatológus-fizioterapeuta főorvos
Fájdalomközpont
