Számít, hogy mivel mosunk
Szerencsére a doktornő tanácsokkal is ellát: felejtsük el a modern, szintetikus mosószereket, mert ezeket sajnos szinte lehetetlen tökéletesen kiöblíteni a ruhából! A mosószermaradványok ezért a ruha révén folyamatosan érintkeznek a bőrünkkel, és irritációt okoznak. Az orvos ilyenkor általában azt javasolja, hogy használjunk mosószappant vagy mosódiót, mert az nem árt a bőrnek. Gyorsan utánaolvasunk a neten, és a mosódiót választjuk, mivel látjuk, hogy ez tényleg természetes eredetű, hiszen a mosódiófán terem Indiában. Ráadásul azt írják róla, hogy kíméletes a bőrhöz és környezetbarát is, meg hogy többször felhasználható – nagyszerű! Elkezdődik a kísérletezés a kis barna bogyókkal, és hamarosan elmúlik a viszketés, kisimul a bőrünk. Az idegeinket viszont borzolja, hogy zacskózgatni kell a diócskákat, időnként mégis szétgurulnak a mosógépben, ráragadnak a ruhára, ráadásul van valami furcsa, savanykás szaguk is…
Éppen megunnánk a bajlódást, és megkockáztatnánk a visszatérést a kárhoztatott, de kényelmes vegyi mosószerünkhöz (hátha regenerálódott már az immunrendszerünk), amikor egyszer csak felbukkan egy új termék a kedvenc bioboltunk polcán. A figyelmünket már a mandalával díszített, csinos fehér doboz felkelti, de amikor meglátjuk, hogy valójában mit rejt, akkor lepődünk meg csak igazán! A csomagolásban ugyanis mosódiót tartalmazó labdákat találunk, amelyeket olyan egyszerű használni, mint egy mosókapszulát. Ily módon adunk egy utolsó esélyt a természetnek, és milyen jól tesszük! A szivacskockák közé, hálóba csomagolt mosódiószemek végre használatra készen várják, hogy bedobjuk őket a mosódobba, és a furcsa szagot sem érezzük már többé, mert a labdák csak diszkrét kamillaillatot árasztanak. Nincs több ruhára tapadt héjtörmelék, szétgurult diószem, zacskóbontogatás, szárogatás. Bedobjuk, kivesszük, kész! A ruha ragyogóan tiszta, mi pedig élvezzük, hogy nem kell tartanunk a mosószer-allergiás kiütésektől, és mégiscsak tettünk egy lépést az egészséges életmód irányába. (x)
