„A halál a belekben lakozik” – Hyppokrátész ősapánknak legszakszerűbb mondása valóban szó szerint igaz: amíg a belekben nincs rend, a szervezet számtalan formában küldi jelzéseit, melyek kiinduló pontja a bél, ám a tünetek gyakran máshol jelentkeznek. Az elmúlt évtizedek során – az irritábilis bélszindrómától a krónikus vastagbélgyulladáson keresztül egészen a különféle rosszindulatú elváltozásokhoz kapcsolódóan – számtalan, látszólag függetlenüljelentkező tünettel találkoztam, íme néhány példa a teljesség igénye nélkül: állandósult fáradtság; depresszív hangulat; hideg végtagok; gyakori felfázások; nőgyógyászati panaszok; test szerte, de főként a lábszárak külső részén száraz bőr; ekcémás panaszok főként a könyök- vagy térdhajlatban; pattanások az arcon; repedezett sarok; bőr- és körömgomba; fehér nyelv; a szemöldökök közötti mély ráncok; fényét vesztett, ritkuló haj; gyakori fogínyvérzés, ínysorvadás; fájdalmas ízületek; allergiás, asztmatikus tünetek stb.
A tartósan szorulásos vagy hasmenéses széklet a vastagbél gyulladásának jele lehet. Amennyiben a bél normál mikro-flóráját gombák és fakultatív patogének kezdik elnyomni, a bélnyálkahártya sérül, egyre több toxikus anyag szívódik fel a vérbe. A gyulladt bélnyálkahártyán ún. divertikulózisok, illetve még jóindulatú szöveti elváltozások, polipok alakulhatnak ki. Ezek a széklet irritáló hatására megrepedhetnek, vérezhetnek, de a gyulladt bélfalban az erek sérülése is vérzést indukálhat. Kezelés nélkül ezek szöveti szerkezete rosszindulatúvá fajulhat, ahonnan már nehezebb a visszafordulás.
Nem étrendi hibából, hanem az idegrendszer túlhajszoltságából eredő működési zavar a napjainkban igen gyakori irritábilis bél szindróma. Ha a stresszhelyzet folyamatosan fennáll, vagy hirtelen elviselhetetlenné válik, igen hamar kialakulhat a bélgyulladás. Ez már funkcionális zavart jelent, mely szöveti elfajulással is jár. Az, hogy a folyamat megáll-e ebben a stádiumban, avagy tovább fajulva súlyosabb betegséggé alakul, már részben genetikai okoktól, részben a külső-belső energetikai egyensúly kibillenésének mindenkori mértékétől függ.
A bélbetegségek összes formájánál a legelső lépés a helyes étrend kialakítása,s ezzel a bélflóra regenerálása. A szervezetünkben velünk együtt élő mikroorganizmusok egy sor élettanilag fontos feladatot látnak el, elősegítik a bélben többek között a B-12 vitamin és a vas szintézisét is. A táplálékból a mikroelemek megfelelő felszívódása csak normál bélflóra esetén történik meg. A bélflóra helyreállítását a célzott táplálkozás mellett pre- és probiotikus készítményekkel is elősegíthetjük. A bélműködésre jótékony hatásúak lehetnek egyes gyógynövénykészítmények is. Hasmenéses időszakban segít a lósóskamag, véres székletnél pedig a pásztortáska teája, egyébként jótékony hatású például a citromfű, orbáncfű, apró bojtorján, körömvirág, kis ezerjófű, katánggyökér, benedekfű forrázata napi 1–1,5 liter mennyiségben.
Az étrendben tilos minden, amiben cukor és fehér liszt van, ami puffaszt, csípős, szénsavas, túl hideg, túl forró, továbbá amire egyéni érzékenység áll fenn. Részesítsük előnyben az élő, nyers növényeket, elsősorban zöldségeket és savanyú gyümölcsöket, tojást, halat, legelő állatok és szabadon tartott baromfi húsát, valamint fokozatosan növekvő mennyiségben a telített állati zsiradékot (pl. libazsír, kacsazsír, disznózsír, vaj, szalonna, tepertő stb.) és főzéshez a kókuszzsírt. Mérsékelt mennyiségben fogyaszthatunk rizst, kölest, hajdinát és nem génkezelt, ősi gabonákat (tönköly, tönke, alakor). Kiemelten fontosak a tejsavas erjesztéssel készült savanyúságok (pl. savanyú káposzta, kovászos uborka).
Minden tartós székletzavart javasolt idejében kivizsgáltatni, hiszen a hivatalos orvostudomány és a tudományos természetgyógyászat valóban tud segíteni, de csak akkor, ha a beteg a tünetek jelentkezésekor szakorvoshoz fordul, nem bujkál sem az orvos, sem saját maga elől.
Béky László
természetgyógyász
beky-termeszetgyogyaszat.hu
