A bélflóra és az elhízás
Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az elhízott emberekben a bélflóra kóros irányba változik. A szénhidrátokban gazdag nyugati étrend ugyanis olyan baktériumtörzsek elszaporodásához vezet, amelyek a nyugati étrendből túl sok hasznosítható tápanyagot képesek előállítani, ezért ez a típusú bélflóra már jóval kisebb mennyiségű étel elfogyasztása mellett is képes kialakítani és fenntartani a túlsúlyt. Így már érthetővé válik, miért reménytelen a nyugati étrend módosítgatásával fogyást elérni.
Az ember bélflórájához nagyon hasonlít az egerek bélflórája, ezért kiváló modellként szolgálnak az elhízás és a bélflóra kapcsolatának vizsgálatához. A bélflóramentes egerek hiába ettek többet, soványabbak maradtak normál bélflórával rendelkező társaikhoz képest. A bélflóránk ugyanis tápanyagokat termel a számunkra.
Amikor elhízott egerek bélflóráját átültették sovány egerekben, azok igen gyorsan meghíztak. Amikor elhízott egerekbe sovány társaik bélflóráját vitték át, az elhízott egerek lefogytak. A bélflóra összetétele tehát meghatározza, adott mennyiségű ételből mennyi energiát tudunk nyerni. A sovány, illetve elhízott egerek közti bélflóra-különbségeket később kimutatták sovány, illetve elhízott embereken is.
Az elhízást okozó bélflórában tehát olyan baktériumtörzsek vannak túlsúlyban, amelyek sok kalóriát képesek kivonni számunkra a táplálékból. A rendszeresen fogyasztott étrend pedig meghatározza a bélflóra baktériumtörzs-összetételét.
A fejlődő országokban, ahol a táplálkozás még közelebb áll a tradicionálishoz, az embereknek sokkal változatosabb és nagyobb számú baktériumtörzs alkotja a bélflóráját, mint a szénhidrát alapú táplálkozást folytató nyugati embereknek.
A túlsúlyprobléma megoldását tehát – a bélflóra működésének módosításával – a táplálék-összetételalapvető megváltoztatásával lenne érdemes kezdenünk. (A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.)
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
