Tévhitek a fogyókúráról
Sokan nem tudják, hogy az elhízással egészségüket is veszélyeztetik. Ha a helytelen táplálkozás miatt elhízunk, zsírszöveteinkben 17 különböző hormon termelődik, ebből 15-nek van gyulladásfokozó hatása. Mindez szöveti károsodáshoz és a szervek működési zavarához vezet, számos betegség kialakulását provokálhatja, olyanokét, mint például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség, autoimmun betegségek, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, demencia vagy a depresszió.
A köztudatban sokféle információ kering, s a tudomány is számtalan magyarázattal szolgált már az elhízás okát illetően, ám legfontosabb faktort, mely a túlsúly valódi okozója, eddig figyelmen kívül hagyta. Mára bizonyított, hogy a mikrobiom (a bélrendszer és a benne található bélflóra) egyensúlyzavara, a diszbiózis a legfontosabb tényező a kóros súlygyarapodás kialakulásában. A helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz nagymértékben befolyásolják a mikrobiom állapotát, folyamatos gyulladást idéznek elő a bélrendszerben, mely a fent említett betegségek kialakulásához vezethet.
Most csak két fontos, kevésbé ismert tényezőről szeretnék említést tenni, melyek hozzájárulhatnak a bélflóra harmonikus egyensúlyához, és ez által a túlsúly csökkenéséhez. Az egyik a máj által termelt epe kiemelkedő szerepe, a másik a csípős ételek, a csípős paprika fogyasztásának jótékony hatása.
Mivel az epehólyag eltávolítása egy igen gyakori rutinműtét, sokan úgy gondolják, hogy az epe nem is fontos. Valójában az epe, az epesavak nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Pozitívan hatnak a bélflóra, így a mikrobiom egészséges működésére, védik a szervezetet a bélben mindig jelen lévő endotoxinok (baktériumok és gombák pusztulásából keletkező mérgek) ellen, mert azokat kisebb, nem toxikus részekre bontják. Epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitaminok) felszívódása.
Az epesavaknak fontos szerepük van az immunrendszer működésében is. A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy nem kielégítő epetermelés esetén az epesavak pótlása elősegíti a zsírszövetekből a zsír kiürülését, megelőzheti az inzulinrezisztenciát és az elhízást, mérsékli a diéta vagy fogyókúra során a csökkentett táplálékbevitel miatt fellépő vitaminhiányt.
A közhiedelemmel ellentétben – mely szerint a sok csípős étel fogyasztása gyomorfekély kialakulásához vezet – kiderült, hogy fokozza a gyomornyálkahártya vérkeringését, így elősegíti a gyomor sejtjeinek regenerációját.
A paprika neve az emberek többségének Szent-Györgyi Albertet juttatja eszébe, aki a paprikából izolálta először a C-vitamint. A paprika emellett számos más biológiai anyagban is gazdag, olyanokban, mint a karotinoidok, melyek a termésfal sárga, illetve vörös színéért felelősek. Közülük a β-karotin és a β-kriptoxantin az A-vitamin provitaminjai. A Szegedi Egyetemen izolálták és azonosították a paprikában először a P-vitaminnak elnevezett flavonoid típusú, antioxidáns hatású vegyületet, mely a C-vitaminnál is hatékonyabb a bőrvérzések csillapítására.
A paprika csípős, kapszaicin nevű anyagát 1816-ban izolálták. 1878-ban Hőgyes Endre professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, először bizonyította, hogy a csípős paprika kedvezően befolyásolja az emésztést, felgyorsítja a zsíranyagcserét, csökkenti a zsírképződést, növeli a jóllakottság érzését. Emellett kedvezően hat a vér glükóz-szintjére, a szív- és érrendszer működésére, a mikrobiom-bél-agy tengelyre való hatása által pedig javítja az anyagcserét és erősíti az immunrendszert. A Vermonti Egyetem új tanulmánya szerint a csípős paprika rendszeres fogyasztása 13%-kal növeli a várható élettartamot, mindenkit arra buzdítunk tehát, hogy ne idegenkedjen a csípős ízektől, minél gyakrabban illessze be étrendjébe a csípős paprikát, mely a gasztronómiai élvezet mellett egészségvédő ételként sem utolsó.
Dr. Tihanyi István
gyermekgyógyász szakorvos, természetgyógyász
+36-20-934-9299
1143 Bp., Hungária krt. 70.
