Hasznos tippek az egyszerűbb szénhidrátszámoláshoz
A szervezet a makrotápanyagok (szénhidrát, fehérje, zsír) lebontásával jut energiához, ezeket élelmiszereink változó arányban tartalmazzák. Az emésztés során a sejtekben glükózból (szőlőcukorból) nyerjük az élethez szükséges energiát.
Miért jelent problémát a magas vércukorszint? – A 2-es típusú cukorbetegekre jellemző károsodott inzulinérzékenység, az idővel lecsökkenő inzulintermelési képesség miatt szénhidrát fogyasztása esetén a vérben tartósan megemelkedik a cukorszint, és az ott keringő glükóz nehezebben is jut be a sejtekbe. A magas vércukorszint rövid távon is károsítja az ereket , emellett számos hosszú távú szövődményhez vezethet. A kezelőorvos, dietetikus által javasolt, általában grammban meghatározott szénhidrátmennyiséget ne lépjük túl, de ne is „spóroljunk” rajta: a kevesebb szénhidrátfogyasztás nem jelent sikeresebb kezelést.
Kerüljük el a vércukorszint-kiugrásokat több kisebb étkezésre elosztott szénhidrátbevitellel! A mennyiség mellett a minőség is számít: részesítsük előnyben a kisebb vércukor-emelkedést kiváltó, ún. „lassú” szénhidrátokat (magas rosttartalmú gabonák, teljes kiőrlésű kenyér, hüvelyesek, zöldségek, olajos magvak).
A gyorsabb vércukor-emelkedést kiváltó „gyors” szénhidrátokat (például gyümölcsök, tej, joghurt) inkább csak kisétkezésre, vagy a főétkezések kis hányadában javasoljuk fogyasztani. Kerülendők a nagy cukortartalmú bolti édességek, üdítők, méz, szirupok, aszalt gyümölcsök és a magas keményítőtartalmú „üres” nasik: puffasztott pelyhek, kekszek, nápolyik, sós ropogtatnivalók.
Az energiabevitelre is figyeljünk oda! – A túlsúly elkerülése érdekében érdemes tartózkodni a fehérje- és zsírfogyasztás szélsőségeitől. Kezdetben érdemes mindent lemérni, és egy megbízható tápanyagtáblázatból kikeresni a leggyakrabban felhasznált alapanyagaink, nem csomagolt élelmiszereink szénhidráttartalmát.
Kedvenc ételeinknél érdemes kiszámítani az egy adagra jutó szénhidrátmennyiséget.
A gyakran fogyasztott termékeknél keressük a csomagoláson, vagy egyszer számoljuk ki az egy egységre (egy kekszre, egy szelet toast kenyérre, egy pohár joghurtra) jutó mennyiséget: ezeket egy-két hónap után már kívülről fogjuk fújni.
Az otthon készített ételeknél egyszer muszáj kiméregetnünk a hozzávalókat, kiszámolnunk a teljes receptben lévő szénhidrátmennyiséget, és azt leosztani pl. 1 szeletre, 1 gombócra, 1 tányérnyi mennyiségre. Szerencsére már rengeteg receptet találunk az interneten is, pontosan kiszámolt tápértékadatokkal.
A kevesebb mint 5 g/100 g szénhidráttartalmú alapanyagokat általában nem számítjuk be a megengedett szénhidrátmennyiségbe (pl. húskészítmények, sajtok, tojás, egyes zöldségek). Néhány tejtermék – például a tej és a joghurt – kivételt képez: az ezekben található 4-5 g/100 ml tejcukor a mennyiségéhez képest a vártnál jobban emeli a vércukorszintet. A tápérték jelölésben megtalálható az élelmirost-mennyiség (emészthetetlen összetett szénhidrátok rendkívül kedvező élettani hatással), ha ez legalább 3-5 g/100 g, vagy ennél magasabb, máris sokat tettünk a jobb vércukorértékekért.
A szénhidrátszámítás mellett ajánljuk Szabó Gyuri bácsi szabadalmát, a Diabess-Györgyteát, amely természetes segítséget nyújt a cukorbetegek számára. Csökkentheti a cukorbetegség számos kellemetlen melléktünetét. A cukorbeteg diéta hatékonyan egészíthető ki vele, mivel lassítja a szénhidrát felszívódását. Kizárólag természetes anyagokból álló készítmény. További részletekért keresse fel a www.diabess.hu weboldalt. (x)
