A családtervezés buktatói
Bár egy pár meddőségének nem egyszer a férfinél keresendő az oka, ami megfelelő vizsgálatokkal viszonylag gyorsan tisztázható és kezelhető. Nők esetében az okok sokkal összetettebbek, ezért kiderítésük is gyakran késlekedik.
A 20. század a nők felszabadításához vezetett, megadatott nekik a tanulás, a karrierépítés, a gyermekvállalás elhalasztásával, a teherbeesés időzítésével. A nők nagy része a fogamzásgátlás hormonális módját választotta. Sokan, akiknek menstruációs problémái vannak vagy a policisztás ovárium szindróma tüneteitől szenvednek (szőrösödés, hajhullás, pattanások), boldogok, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására „megjön” a rendszeres menstruációjuk, rendeződnek a tüneteik. Nem tudják, hogy a PCOS nem megoldódott, hanem elfedődött, s nincs menstruációjuk, csupán egy „álvérzés”.
A baj akkor kezdődik, amikor a nő teherbe szeretne esni, elhagyja a fogamzásgátló tablettát, és ugyanott (pontosabban rosszabb helyzetben) találja magát, mint amikor szedni kezdte: nincs vagy rendszertelen a menstruációja, és visszajönnek a PCOS tünetei is.
Kathrine Birch Petersen és munkatársai egy meddőségi klinikán végezték el vizsgálatukat. 244 fogamzásgátlót szedő nőt hasonlítottak össze 643 fogamzásgátlót nem szedő nővel. A fogamzásgátló nők petefészke átlagosan felére ment össze, a termékenységet legjobban mutató hormonnak, az anti-Müllerian hormonnak a szintje 19%-kal csökkent, az antrális follikulusok (petesejtkezdemények) mérete és száma is jelentősen lecsökkent.
Más vizsgálatok megállapították, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében jóval kisebb a petefészek átlagos tömege, a petefészek rezerv (petesejt kezdemények száma) a fogamzásgátló szedésének időtartamával arányosan csökken, s a korai menopauza esélye 12%-kal nagyobb azoknál, akik legalább 3 évig szedtek fogamzásgátlót.
A tabletta elhagyása utáni 6 hónapban a megtermékenyülés esélye csak 34%-os volt, a gyermekáldásra várakozás ideje megkétszereződött. Nem reménytelen tehát a fogamzásgátló utáni megtermékenyülés, ám fontos ismernünk a kockázatokat, hogy azokról ne utólag értesüljünk.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
