Betegségek lelki háttere
„A betegség egy hibás gondolat.”
Kurt Tepperwein
Akinek az egészsége rendben van, annak a gondolkodása is normális, ami azt jelenti, hogy nem szélsőséges. Mihelyt valami okból a gondolkodás kibillen az egységből, a testben áramló energiák egyensúlya is megbomlik. Ennek hatására pedig a sejtekben, a szervekben, az egész szervezetben eltérések alakulnak ki. Sok esetben tehát, pszichikai tényezők járulnak hozzá az energiazavar kialakulásához, ezért az aggodalom, gond, szorongás, stressz, félelem, düh, sőt még a túl nagy öröm is betegséget hozhat létre!
Ha gyógyszert veszünk be, az okozatot csillapítjuk ugyan, de ez tüneti kezelés. Problémánk helyreállni sosem fog, csak enyhülni, vagy legfeljebb egy időre eltűnni. A teljes és végleges gyógyuláshoz mindig a probléma gyökerét, a valódi okot kell megtalálni.
A betegséget ugyanis nem legyőzni kell, hanem megérteni. Amikor megértjük, hogy honnan jött a betegség, mi alakította ki bennünk, akkor azt is tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a valódi okot megszüntethessük, ennél fogva a természetes gyógyulási folyamat beinduljon.
Be kell végre látnunk, hogy egy embert meggyógyítani nem annyit jelent, mint a régi állapotot visszaállítani, hiszen éppen az idézte elő a betegséget. A gyógyulás sokkal inkább egy új és életigenlő út megválasztása révén érhető el. Amíg ezt meg nem tanuljuk, továbbra is szükségünk van a betegségre.
Kényelmesebb persze csak a tüneteket kezelni gyógyszerekkel vagy egyéb módon, de ettől a problémát kiváltó valódi ok nem fog megszűnni, és később újra előtör valahol.
Az egészség igazi útja a helyes önismeret, a pozitív gondolkodás, önmagunk és mások elfogadása, valamint a szeretet, a béke, az egyensúly és a harmónia megteremtése lelkünkben.
Nézzünk meg példaként közelebbről egy napjainkban gyakori, rettegett betegséget, a szívinfarktust, vajon milyen üzenetet hordozhat.
A szív életünk motorja, szoros összefüggésben áll mindazzal, ami mozgásba hoz minket. Állapota függ tehát a testmozgás mennyiségétől, s mivel érzelmi központunk: a minket „megmozgató” érzelmektől, érzésektől is.
A szívbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szívükre hallgatni, a legszívesebben mindent az értelmükkel intéznének el. Ha a szívverés akadozik vagy száguld, az biztos jele annak, hogy a belső rend, ritmus zavara, egyfajta kisiklás következett be. Ha eddig nem voltunk hajlandók a szívünkre hallgatni, ebben az esetben bizony rákényszerülünk.
A szívinfarktust gyakran szívidegesség előzi meg, ekkor a szív félelem útján hívja fel magára a figyelmünket, különben felmondja a szolgálatot, ahogy mi is lemondtunk róla. Az angina pectoris „szűkkeblűséget” jelent, az érzelmi élet beszűkülését, merevségét, ami testi szinten a szívet tápláló erek szűkületeként, funkciózavaraként jelentkezik. A szívidegesség, illetve az angina pectoris esetében a szív – eleinte lelki, később testi szinten – nem jut elegendő táplálékhoz.
Szívinfarktusnál az embernek szó szerint megszakadhat a szíve. A belső gátlások vagy önmagunk helytelen értékelése miatt az élet képtelen zavartalanul, szabadon áramolni, épp úgy, mint szívünkben a vér, s ezzel az élettől szakítjuk el önmagunkat.
Mit tehetünk? Bármilyen jellegű szívpanasz esetében érdemes feltennünk a kérdést: vajon a szívünk szerint élünk-e, döntéseinknél a szívünkre hallgatunk-e vagy többnyire hideg fejjel határozunk. Minden szívpanaszban benne rejlik a felhívás, hogy jobban figyeljünk oda érzéseinkre, intuíciónkra és igazi lényünkre. Aki a szív útját járja, igazi énjét éli, annak nincs többé szüksége külső megerősítésre. Az felismerte, megtalálta önmagát, életét többé nem a tudás (a fej) irányítja, hanem szívének bölcsessége.
Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamin-infúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok kezelése
Tel.: 06/20-588-28-10, www.balaicza.hu
