„Azzá leszel, amit eszel”
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közérthető formában fogalmazta meg új táplálkozási ajánlásait, az „Okostányért”, annak érdekében, hogy étrendünket megfelelően tudjuk összeállítani.
Koleszterin – Való igaz, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin csak maximum 10%-ban befolyásolja koleszterinszintünket, így önmagában a koleszterinszegény étrenddel igen gyenge eredmény érhető el. A koleszterin 90%-át szervezetünk termeli, ennek megkötése a fontosabb tényező. A májban a koleszterin jelentős része epesavakká alakul át, ez a folyamat segíti megszabadítani a szervezetet a fölösleges, így károssá váló koleszterintől. Ha a máj kevés epesavat termel, túl sok koleszterin marad a szervezetben, tökéletlenebb lesz a zsírok emésztése, így a felszívódó zsírok megemelik a vér koleszterin és triglicerid tartalmát.
A koleszterinszint tehát sokkal eredményesebben szabályozható az epeműködés serkentésével, illetve az epesavak pótlásával.
Az epeműködés serkentését segítheti a rendszeres testmozgás, a túlsúly csökkentése, egyes gyógynövények, valamint a csípőspaprika és a feketeretek fogyasztása, melyek stimulálják az epe ürülését.
Az epesavak kívülről történő pótlása – a legújabb kutatások szerint – ugyancsak elősegíti a fogyást, a koleszterinszint csökkenését és a zsírszövetekből a zsír kiürülését. Az epesavak nélkülözhetetlenek a szervezet számára – az emésztési funkciók mellett – például a bélflóra, a mikrobiom egészséges működéséhez, a vékonybélben a kóros baktériumok túlszaporodásának gátlásához, a bélben lévő endotoxinok (baktériumok és gombák pusztulásából keletkező mérgek) ellen, az inzulinrezisztencia és az elhízás megelőzésére. Epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitaminok) felszívódása.
Jó példa az epekiválasztást aktiváló és a koleszterinszintet csökkentő élelmiszerekre a csípőspaprika, melynek fő hatóanyagát a kapszaicint először 1816-ban izolálták. 1878-ban Hőgyes Endre professzor, a Semmelweis Egyetem rektora először bizonyította, hogy a csípős paprika kedvezően befolyásolja az emésztést, felgyorsítja a zsíranyagcserét, csökkenti a zsírképződést, növeli a jóllakottság érzését. Ma már bizonyított, hogy a kapszaicin kedvezően hat a vér glükózszintjére, a szív- és érrendszer működésére, a mikrobiom-bél-agy tengelyre való hatása által pedig javítja az anyagcserét és erősíti az immunrendszert.
A közhiedelemmel ellentétben – mely szerint a sok csípős étel fogyasztása gyomorfekélyhez vezet – kiderült, hogy fokozza a gyomornyálkahártya vérkeringését, így elősegíti a gyomor sejtjeinek regenerációját.
A Vermonti Egyetem új tanulmánya szerint a csípős paprika rendszeres fogyasztása 13%-kal növeli a várható élettartamot, mindenkit arra buzdítok tehát, hogy ne idegenkedjen a csípős ízektől, minél gyakrabban illessze be étrendjébe a csípős paprikát, mely a gasztronómiai élvezet mellett egészségvédő ételként sem utolsó.
Dr. Tihanyi István
gyermekgyógyász szakorvos,
természetgyógyász
+36-20-934-9299
1143 Bp., Hungária krt. 70.
