Miért van szükségünk méregtelenítésre?
A hétköznapok során az elégtelen folyadékfogyasztás, a folyamatos túlpörgés, falánkság és kialvatlanság miatt a méregtelenítő funkciók alacsony hatásfokkal működnek, a toxikus végtermékek felszaporodnak a nyirokerekben és a bélrendszerben, ahonnan a véráramba felszívódva mérgezést okozhatnak.
A vér tisztaságának megőrzése érdekében a szervezet igyekszik a salakanyagokat lerakni a kötőszövetekben, pontosabban a sejtközötti folyadékban, ahonnan azok a nyirokkeringés pangása miatt nem tudnak távozni, megtisztulni. Mikor a kötőszövetben már nem fér el több toxin, a mérgek elözönlik a véráramot, valamint a belső szervek sejtjeit, melyek így kevesebb vízhez, oxigénhez és tápanyaghoz jutnak. Ezért ők jelzik elsőként a toxikus krízis felléptét.
Miért van szükség vesetisztításra?
A vese hatalmas erőfeszítést tesz azért, hogy megtisztítsa a vért a toxinoktól: az ólomtól, kadmiumtól, higanytól és más nehézfémektől. További szerepe a folyadék- és elektrolit-háztartás egyensúlya, valamint a vérnyomás szabályozása – ez utóbbi teszi lehetővé, hogy a vér átáramoljon a vese szűrőapparátusán. A vesekövek komolyan akadályozzák ezeknek az életfontos funkcióknak a betöltését. Így még több nehézfém reked a szervezetben, és nő az általános toxicitási szint. Mindez fertőzésekhez, magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez, agyi kórállapotokhoz, rákhoz vezet.
Az alábbi tünetek utalnak vese- vagy hólyagproblémákra, kövekre: karikás, illetve reggelre bedagadó szem; apró, fehéres, drappos vagy sötét dudorok a szem alatt; lelógó szemhéj; állandósult derékfájás; a lábszár és lábfej vizenyősödése; állandó félelmek és szorongások.
Függetlenül attól, hogy kimutattak-e vesekövet a szervezetünkben, megelőzésként is hasznos, ha évi egy-két alkalommal vesetisztító teákkal „átmossuk” veséinket. Ezzel nem csupán általános erőnlétünkön javítunk, de feszült idegállapotunk is enyhül.
Toxikus test, toxikus elme
Az agykéreg, a gondolkodás szerve, szoros kapcsolatban áll az emésztéssel. Nem csupán az ételt kell „megemészteni”, hanem gondolatainkat is. A megemésztetlen gondolatok mérgezőek a szervezet egészére, így az emésztőapparátusra is. A félelem, harag, lelki megrázkódtatás, szorongás és más negatív lelkiállapotok hosszú időre elraktározódnak a belek sejtjeinek emlékezetében.
Az agy egyik legfontosabb boldogsághormonja a szerotonin, melynek 95%-a (az emésztés szabályozására) a bélrendszerben termelődik, mindössze 5%-át állítja elő az agy. A boldogtalanság lecsökkenti a szerotonin kiválasztását, így az emésztés is romlik.
A test/elme kapcsolat fordított irányban is hat. Amikor erősen feldolgozott, természetes állapotától megfosztott ételt fogyasztunk, beleinkben toxikus salakanyag halmozódik fel, mely toxinok idegességet, hiperaktivitást, hangulathullámzást váltanak ki. Általánosságban leszögezhetjük, hogy a belekben rekedt mérgek negatív gondolataink ikertestvérei.
Belső elszennyeződés
A legtöbb bélpanasz oka az ártalmas ételek fogyasztása, melyek olyan savasító, irritáló vegyületeket tartalmaznak, amelyek a bélfal sérüléseit eredményezik. A rendszeresen kólát és más üdítőitalt fogyasztóknál a bélszövetek előrehaladott felmaródásának jelei gyakran az érintettek íriszén is láthatók. A hasonló belső sebek gyógyulásának természetes velejárója a genny, mely nem más, mint elhalt sejtek anyaga, sok-sok baktériummal elegyítve. A baktériumok és gombák toxinjai további szövetkárosodáshoz vezetnek, heves gyulladásos reakciót váltanak ki, ezzel találkozunk a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás esetében. Amennyiben a genny eltávozása a sebből akadályozott, a vérbe jutó baktériumok akár szeptikus sokkot is okozhatnak.
Amikor a vastagbél az évek során lerakódott, megkérgesedett, ki nem ürített salakanyagok tömegét tárolja, átmérője jelentősen, akár 20 cm-re is megnő. Erre utal a megnövekedett derékbőség is. Egyre több embernél találnak 20 kg vagy ennél is több ilyen salakanyagot a vastagbélben, főként a vízszintes szakaszban, mely a többletsúlytól előre esik, jókora túlnyomást gyakorolva az alhasi szervekre, a húgyhólyagra, a prosztatára vagy a női nemi szervekre. E salakanyagot lebontó baktériumok is toxinokat választanak ki, melyek felszívódva fejfájást, migrént, nyak- és vállfájdalmat, puffadást, hasi görcsöket, hangulatingadozást, egyéb panaszokat válthatnak ki. Csaknem minden krónikus betegség összefüggésben áll a vastagbél kóros működésével. Sokat segíthet a panaszok rendezésében az évszakváltáskor, tehát évente 4 alkalommal végzett alapos béltisztítás, méregtelenítés, amely megkönnyebbülést hozhat az egész szervezet számára.
Aludjuk ki magunkat!
A májnak méregtelenítő és egyéb funkciói betöltéséhez sok energiára van szüksége. Ez a követelmény csak akkor teljesül, ha éjjel alszunk.
Az alvásnak két fő szakasza van: az éjfél előtti és az éjfél utáni. Felnőtteknél a megtisztulás és megújulás zömmel az éjfél előtti két órában zajlik. Ez a mély alvás időszaka, amely egyúttal „széppé” is tesz. A mély alvás nagyjából egy órát vesz igénybe, éjjel 11-12 óra között, ilyenkor nem álmodunk, testünk minden ízében ellazul, nagy mennyiségben termelődnek a növekedési hormonok, melyek a regenerációhoz szükségesek. Akinek a szervezetében nem képződik elegendő növekedési hormon, az hamarabb öregszik. A mély alvás fázisának rendszeres kihagyása kimeríti a testet és az elmét. Mindez abnormális stresszreakciót vált ki: állandósul az olyan stresszhormonok képződése, mint az adrenalin, kortizol vagy a koleszterin (igen, a koleszterin szintje is a stresszel arányosan emelkedik!).
A fáradtság gyorsítja az egészség romlását. Lecsökken a szervezet ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben, több ártalmas salakanyagot (és plusz kilót) halmoz fel. A gyakori kifáradás és az alacsony energiaszint a legkülönbözőbb krónikus betegségek előhírnöke.
Az éjjel 2-6-ig tartó időszakban távoznak el a salakanyagok a májból, a belekből és a sejtekből, és kerülnek át a kiválasztás szerveibe. A nyirokrendszer ekkor semlegesíti az ártalmas mikrobákat, anyagcsere-végtermékeket, sejttörmeléket, elhalt sejteket vagy azokat, amelyeket betegség károsított meg.
A széklet és vizelet mellett gondoljunk a bőrön át kiválasztott salakanyagokra, emiatt javasolt a reggeli zuhanyozás! Az egész szervezet a haszontalan salak eltávolításával van tehát elfoglalva hajnalban. Ennek mintegy 70%-a a tüdőn keresztül távozik, 20%-a a bőrön át, 7%-a a vizelettel és 3%-a a széklettel.
Éjjeli baglyok, figyelem!
A rákkutatás egyik fontos felfedezése, hogy az éjszakai sötétben, a tobozmirigy által termelt melatonin csökkenti a tumorok növekedését, a rákos betegségek gyakoriságát. Az éjszakai világítás azonban gátolja a melatonin képződését.
A korai fekvésnél és az elegendő alvásnál hasznosabb egészségügyi tanács tehát nincs a világon. Tegyék ezt életük vezérelvévé!
