Köszönöm, jól vagyok!
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogyan befolyásolják az ásványi anyagok és nyomelemek az anyagcserét és agyunk működését. Most részletesebben kitérünk arra, milyen nyomelemek segítenek abban, hogy minél tovább fiatalok maradhassunk.
Az ún. oxidatív stressz, vagyis szervezetünkben a szabad gyökök képződésének folyamata sejtkárosító hatású. A következmény: számos működési rendellenesség, gyulladás, kóros elfajulás, mely gyorsítja a szervezet öregedési folyamatát.
A szabad gyökök ellen az antioxidánsok (pl. C- és E-vitamin, szelén) nyújtanak védelmet, anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit és javítják az agyműködést is. Azokban az országokban – például Japánban –, ahol jobb a talaj szelénellátottsága, magasabb az átlagéletkor, mivel a japánok táplálkozásukkal fedezni tudják a naponta szükséges 50-70 mikrogramm szelén bevitelét.
Intenzív kutatásokat folytatnak a szelénnek a bőr öregedését, a szervezet öregedési folyamatait lassító hatásáról. A vizsgálatok szerint a szelén javítja az immunrendszer működését. Nem véletlen, hogy számos súlyos fertőző betegség a Föld szelénhiányos területeiről, például Kongóból vagy Kínából indul ki.
● Természetes szelénforrások: búzacsíra, zabpehely, barna rizs, narancslé.
Néhány baktérium kivételével minden élő szervezet számára alapvető fontosságú elem a vas. Legfontosabb formája a vér oxigénszállító fehérjéje, a hemoglobin. A szervezet a bakteriális fertőzések elleni küzdelemben vasat raktároz el a sejtekben, így a kórokozók nem férnek hozzá.
A Pennsylvania Egyetemen végzett klinikai vizsgálatban fiatal nőknek étrend-kiegészítőként vasat adtak, s kimutatták, hogy egyaránt javult a figyelmük, a rövid és hosszú távú memóriájuk, valamint a kognitív funkciójuk.
● Vasban gazdag élelmiszerek: búzacsíra, lencse, kaviár, sörélesztő, spenót és sóska.
Étrendünk nem tartalmaz elegendő krómot, az átlagos bevitel alig egyötöde a napi ajánlott 120 mikrogrammos mennyiségnek. Ráadásul az ételek elkészítése közben a krómtartalom tovább csökken, sőt a szénhidrátban gazdag étrend és a stressz is kiüríti a szervezet krómraktárait. A szervezet krómtartalma az életkorral is csökken , ezért idősebbeknek, inzulinrezisztenciában vagy cukorbetegségben szenvedőknek érdemes növelniük a bevitelt. A kutatások szerint ennek hatására már néhány hét múlva lényegesen javul a szénhidrát-anyagcsere, vércukorszint, csökken a nassolás iránti vágy, hatékonyabb a fogyókúra, és megszűnik a cukorbetegeknél tapasztalható fáradtság.
● Természetes krómforrások: sörélesztő, gombák, brokkoli, bizonyos növényi magvak, osztriga.
A cink szerepe rendkívül sokrétű, a fehérjeszintézis mellett például az egyik legfontosabb antioxidáns enzim, a szuperoxid-dizmutáz alkotóeleme, ezért segít a kóros szénhidrát-anyagcserében megnövekedett oxidatív stressz káros szövődményeinek megelőzésében. A cink megfelelő szintje a szervezetben hozzájárul az immunrendszer optimális működéséhez.
● Természetes cinkforrások: marha-, bárány- és csirkehús, mogyoró- és diófélék, hüvelyesek, babfélék.
A kobalt a B 12 -vitamin alkotóeleme, mely részt vesz többek között a vas-anyagcserében, egyes enzimek szabályozásában, a fáradtság és a szellemi leépülés mérséklésében.
● Természetes kobaltforrásként a szervezet számára egyedül a B 12 -vitamin használható, melynek forrásai: hús, tej, tojás és káposzta.
Fenti antioxidánsok, nyomelemek hiánya esetén érdemes étrendünk módosításával a pótlást mielőbb megkezdeni, mert hiányuk nemcsak gyorsabb öregedést eredményez, hanem már fiatalon is tartós, esetleg maradandó károsodásokhoz vezethet.
Dr. Kökény Zoltán
sebész adjunktus
Sebkezelő Központ
