Stressz nélkül?
Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni az egészségükért: leszoknak a dohányzásról, ha már isznak, akkor vörösbort választanak (és azt is mértékletesen), egészségesebben étkeznek, s ha pénztárcájuk engedi, természetes alapanyagú vagy bio élelmiszereket vásárolnak, s emellett még testmozgásra is szorítanak némi időt a munka és a család mellett. Ez csupa jó dolog!
A következő nagy lépés azonban a stresszoldó technikák alkalmazásának széleskörű elterjedése lenne. Főként, ha ezeket a hétköznapokban rendszeresen, napirendbe iktatva alkalmaznánk akár csoportosan, akár egyénileg. Miért annyira fontos és sürgető a stressz csökkentése?
Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a folyamatos vagy gyakori stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz összefüggést mutat a szív- és érrendszeri , illetve különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?
A tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban „elkopnak” a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az ún. telomerek. A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomereket megújító telomeráz enzim aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.
Elisabeth Blackburn korábban, 2009-ben épp a telomeráz-kutatásért kapott orvosi-élettani Nobel-díjat.
Blackburn és kollégái a California Egyetem Pszichiátriai Klinikájával együttműködve krónikus beteg és egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a „bőr alá”.
A beteg gyermekek édesanyjai nyilvánvalóan súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben éltek, hiszen a helyzetük feldolgozási nehézsége folyamatos, súlyos adaptációs többletterhet jelentett. Nem csoda, hogy esetükben szignifikánsan alacsonyabb telomeráz-aktivitás és jelentős telomer-rövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel gyorsabb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz viszonyítva. Közöttük is igen nagy szórást mutatott a sejtszintű öregedés értéke, ami az észlelt stressz szintjével volt összefüggésben. Akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint azok, akik el tudták fogadni ezt a nehéz élethelyzetet.
Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem tudjuk megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja: olyan tevékenységeket, amelyek rövid távon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, az alkoholba menekülés és a stresszevés, nassolás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.
Ezért is lenne szükség a stresszoldó módszerek, technikák szélesebb körű megismertetésére és alkalmazására. A választék igen bőséges, megismerkedhetünk akár a több ezer éves távol-keleti relaxációs, energiafejlesztő módszerekkel (pl. thai chi, chi kung, yoga), meditálhatunk, relaxálhatunk sokféle módon, van, akinek épp az ima segít. Igen hatékonyak a különféle légzőgyakorlatok, de ne feledkezzünk el a séta, kocogás, úszás és más mozgásformák stresszoldó hatásáról sem, de ide tartozik a zene és a tánc, például az igen népszerű zumba is.
Vannak „Hahota klubok”, ahol az emberek egy jóízűt nevetni jönnek össze, hiszen a nevetés gyógyító hatása régóta ismert. Van, aki vidám filmekkel kapcsolódik ki, mások jól kibeszélik magukból a stresszt, sokan pedig kertészkednek, ami az őszi napos időben kellemes és hasznos időtöltés. A stresszoldás általában nem jelent tétlenséget, sokkal inkább harmonizáló történésekben való részvételt.
Forrás: korkontroll.hu
