Tél = szürkeség és depresszió? Ezeket fogyaszd a jókedvért!
Alban Gaultier, a Virginia Egyetem Idegtudományi és Agyi Immunológiai Karának neurológusa elhatározta, hogy egereken végzett tesztekkel kimutatja, vajon van-e kapcsolat a depresszió és az emésztőrendszer egészsége között.
Gaultier szerint a hagyományos kezelések – a sok káros gyógyszermellékhatás miatt – nem igazán hatékonyak.
A depresszió probiotikus kezelése
Probiotikumokat olyan élő kultúrákban találunk, amelyek többek között jelen vannak például a joghurtokban és egyes étrend-kiegészítőkben. Ezek elősegítik az emésztőrendszer egészségét és javítják az immunrendszer működését.
A Virginia Orvosi Egyetem kutatói klinikai vizsgálatukban kimutatták, hogy a probiotikumokkal gazdagított joghurt adagolása szignifikáns mértékben csökkentheti a depresszió kognitív tüneteit. A joghurtban Lactobacillus található, amely az élő kultúrákban jelen lévő egyik probiotikum. Felfedezték, hogy ez a baktérium pozitív hatással van a kedélyre, amit a joghurt anyagcseretermékekre gyakorolt prevenciós hatásából szűrnek le.
A kutatás eredményei
A bélbaktériumok és a hangulat kapcsolatának feltérképezéséhez a kutatók különféle körülményeknek tették ki az egereket, és összehasonlították az emésztőrendszerüket a stressz előtt és után, és azt találták, hogy miután stresszes hatásoknak tették ki őket, a Lactobacillus baktérium szintje nagyon lecsökkent.
Ioana Marin, a vizsgálat egyik társszervezője így nyilatkozott egy sajtóközleményben: „Megfigyeléseink szerint a lactobacillus szintek közvetlenül korrelálnak az egerek viselkedésével.”
Egy másik vizsgálatban növelték az egerekben a lactobacillus szintjét, és az eredmény elvárásaiknak megfelelően alakult: a baktérium normalizálta a viselkedésüket. „Már egyetlen Lactobacillus törzs képes befolyásolni a hangulati állapotot” – nyilatkozta Gaultier.
Eredményeik alátámasztására a kutatók olyan biokémiai mechanizmusokat azonosítottak, amelyek potenciálisan összekötik a bélbaktériumokat és a viselkedést.
Az egerek vérében található kinurenin nevű anyagcsere mellékterméket (a niacin előállításakor keletkezik, magas szintjét előzőleg már megfigyelték depresszió, Alzheimer-kór és más idegrendszeri betegségekben) korábbi vizsgálatok már régóta összefüggésbe hozták a depresszióval.
A kutatók úgy találták, hogy minél több Lactobacillus volt található az egerek beleiben, annál alacsonyabb volt a kinurenin szintjük. Amikor viszont a Lactobacillus szint alacsonyabb volt, akkor a kinurenin szint emelkedett és megjelentek a depresszió tünetei. Stresszes állapotban ugyanakkor sokkal nagyobb a depresszió kialakulásának esélye. Gaultier csapata komoly Lactobacillus veszteséget talált, amikor összehasonlították az egerek bélflórájának összetételét a stresszes élmény előtt és után.
Gaultier óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az egereknél „depressziószerű tünetek” mutatkoztak, mivel az egerek nem tudják kommunikálni, hogyan érzik magukat, amikor depressziósak. Ezeket a tüneteket széles körben elfogadják, mint a depresszió legjobb rendelkezésre álló modelljét a nem-humán élőlényeknél.
Humán vizsgálatok
Gaultier csapatával azt tervezi, hogy az egérvizsgálatokból levont következtetések alapján embereken is megvizsgálják ezeket a hatásokat. Szándékaik szerint a Lactobacillus hatását fogják vizsgálni olyan depressziós pácienseknél, akiknek szklerózis multiplexe van, és akik életük során valószínűleg többször fognak depressziós időszakokat átélni.
Valószínűsíthető, hogy a hatások emberek esetében is hasonlóak lehetnek, hiszen az emberi bélflórában ugyanúgy megtalálhatók a Lactobacillusok és – az egereknél vizsgált – hangulatot módosító mechanizmusok.
A kutatók tehát emberek esetében is elvégzik a bélflóra összetételének a hangulati tényezőkre és a mentális egészségre gyakorolt hatásvizsgálatát, emellett folytatják a kinurenin szerepének kutatását. Vizsgálatuk többek között az alábbiakra terjed ki.
A kutatókat ezekre a kérdésekre még a humán vizsgálatok folytatása előtt szeretnének választ kapni.
Összegzés
Remélhetőleg ez a kutatás csak a kezdete annak, hogy mélyebben megértsük, miként képesek a probiotikumok csökkenteni a depresszió tüneteit embereknél.
Alban Gaultier vezető kutató azt nyilatkozta a Science Daily-nek, hogy: „Csodálatos lenne, ha az étrend és a baktériumflóra megváltoztatásával helyre lehetne állítani az egészséget és a hangulatot.”
Javaslatok
A depresszióval és más hangulati zavarral, illetve egyéb mentális betegséggel küzdők semmiképp ne változtassanak a gyógyszerük szedésén anélkül, hogy az orvosukkal ezt megbeszélnék!
Ugyanakkor hasznos lehet, ha bélflórájuk támogatására, egyensúlyi állapotának helyreállítására élelmi rostokban és probiotikumokban gazdag étrendet követnek, rendszeresen fogyasztanak élőflórás joghurtot (ha nem allergiásak a tejtermékekre), de nem az orvos által felírt gyógyszer helyett! Az egészséges baktériumok legjobb forrása pedig a probiotikus étrend-kiegészítőkben található.
Forrás: Probiotics Study Shows Reduction In Symptoms Of Depression, ford. Mezei Elmira, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
