A mikrobiom szerepe az immunrendszer működésében
Az emberi szervezet (is) kezdetektől szimbiózisban élt bizonyos bélbaktériumokkal. Táplálkozásunkkal mi biztosítjuk azok táplálékát, a baktériumok cserében vitaminokat és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek többek között gyulladásgátló hatásúak. Közülük a vajsav az egyik legfontosabb immunrendszer-szabályozó, mely a Candida albicans gomba szaporodását is gátolja.
A fejlődés során mindenkire egyénileg jellemző bélflóra alakul ki, viszont a környezeti hatások (pl. antibiotikum-szedés, étrend, baktériumfertőzés) megváltoztatják a bélflórát. A nyugati és a fejlődő országok lakóinak eltérő bélflórája miatt vélhetően a nyugaton fogyasztott sok finomított élelmiszer is felelős.
A kiegyensúlyozatlan bélflóra azt jelenti, hogy megcsappan a probiotikus baktériumok aránya, és elszaporodnak a potenciálisan kórokozó baktériumok és gombák. Minél gyakoribb egy országban az antibiotikum használata (s ezzel a bélflóra kóros irányba változása), annál gyakoribb ott a hibás immunműködés, az allergia, az asztma és egyéb légúti megbetegedések. Elsősorban nem a környezet, hanem a bélflóra eltérése befolyásolja például az allergiák gyakoriságát. Nem kérdés tehát, hogy a pre- és probiotikumok fogyasztása javítja az egészséget és segíti az immunrendszer működését.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a bélflóra kóros változása fokozott gyulladáshajlammal jár és rontja az immunológiai toleranciát. A velünk élő jótékony mikrobák pedig bizonyíthatóan megvédenek minket a kóros mikrobáktól azáltal, hogy lehetetlenné teszik azok szaporodását.
Forrás: Noverr –Huffnagle: Does the microbiota regulate immune
responses outside the gut? Trends Microbiol., ford. Szendi Gábor.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
