Van egy járvány, mely talán még a koronavírusnál is a veszélyesebb
Bizonyára Ön is aggódik a koronavírus-járvány miatt. A legtöbben mostanában azon szorongunk, vajon mi is elkapjuk-e a kórt? Vagy ha nem mi, akkor valaki a szeretteink közül. És ha elkapjuk, belehalunk-e?
A kezdők kedvéért újra elmondom, hogy az egészséggel kapcsolatban nincs 100%-os garancia semmire. Aki egészségesen táplálkozik, eleget mozog, nem dohányzik stb. az kisebb eséllyel fog rákban vagy szívrohamban meghalni, de garantálni semmit nem lehet. Az emberi szervezet ennél sokkal bonyolultabb. Aki tökéletesen egészséges, azt meg elütheti egy busz.
Amit mi, orvosok hamar megtanulunk, az az, hogy a hajót és a hajóst esetleg tudjuk irányítani, de a szelet és a hullámokat nem. Mindent soha nem fogunk tudni ellenőrzésünk alatt tartani, és azokkal is történnek rossz dolgok, akik mindig mindent jól csinálnak, de sokkal ritkábban, így rengeteget számít, hogy mi magunk mit teszünk azért, hogy elkerüljük a bajt.
Természetesen a koronavírus kapcsán is csak valószínűségekről beszélünk. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban annak a valószínűsége, hogy valakit élete során valamikor villámcsapás ér, nagyjából 1:3000.
Összehasonlíthatatlanul több ember kapja meg a fertőzést, mint ahányról tudjuk, hogy megkapta, például mert olyan enyhék a tünetei, vagy mert egyáltalán nincsenek is tünetei. A fertőzöttek száma tehát valószínűleg sokkal nagyobb, mint gondoljuk. Akkor ez most növeli az esélyét, hogy megfertőződjünk? Igen. És annak is, hogy belehaljunk a fertőzésbe? Nem.
Tegyük fel, hogy Ön egy olyan 2000 fős populáció tagja, amely ki van téve a koronavírus-fertőzésnek. A betegséget 200 ember kapja meg és 8 bele is hal.
A fertőzési arány ez esetben 200/2000, azaz 10%, (vagyis sokkal magasabb, mint például Vuhanban volt), a halálozási arány pedig 8/200, vagyis 4% (kb. annyi, mint Vuhanban). Annak az esélye, hogy Ön e populáció tagjaként megkapja a fertőzést és bele is hal 8/2000, vagyis 0,4%. Másképp kifejezve: az Ön esélye, hogy sikerüljön kicseleznie a koronavírust, 99,6%. Ez jó hír, nem?
Ha az enyhe tünetek miatt alulbecsültük a fertőzöttek számát, s az valójában 4-szeres, azaz 200 helyett 800 fő a 2000-ből, akkor a fertőzési arány 800/2000, vagyis 10 helyett 40%. A 800 fertőzésből halállal végződő 8 eset aránya így 1%, mely a 2000-es populációhoz viszonyítva, most is csak 0,4%, akárcsak az első esetben. Ez a helyzet a koronavírussal.
A vezető halálok az Egyesült Államokban az egészségtelen táplálkozás: a becslések szerint évente kb. félmillió ember korai haláláért felelős. Ez pont 10-szer annyi áldozat, mint amennyit egy rosszabb évben az influenza szed, és nagyságrendekkel több, mint amit eddig a koronavírus a világban összesen szedett – és ez minden évben megismétlődik az influenza és az egészségtelen táplálkozás következményei tekintetében.
Minden 6. ember haláláért az egészségtelen táplálkozás a felelős, és ez csak az epidemiológiai jéghegy csúcsa, hiszen a nem megfelelő táplálkozás nemcsak korai halálhoz, hanem egy sor betegség gyakoribbá válásához is vezet.
Az Egyesült Államokban több mint 100 millió felnőtt – majdnem a populáció fele – vagy a prediabétesz állapotában van, vagy már cukorbeteg. A szív- és érrendszeri betegségek 122 millió embert érintenek, és évente hozzávetőlegesen 840 ezer, naponta 2300 halálesetért felelősek. Négy felnőttből három túlsúlyos vagy elhízott. Ami azt jelenti, hogy Amerikában több a beteg ember, mint az egészséges.
A kitettség a táplálkozás esetében 100%-os: enni mindenki eszik. Vagyis ebből a szempontból a koronavírus „labdába sem rúghat” a táplálkozás mellett.
Mivel az amerikaiaknak csak a 10%-a fogadja meg a sok zöldség és gyümölcs fogyasztására vonatkozó ajánlásokat, és mivel az emberek általában is rossz minőségű ételeket fogyasztanak, mondhatjuk, hogy az amerikaiak 90%-ának – kisebb-nagyobb mértékben – árt az étel, amit megeszik. Vagyis összehasonlítva a koronavírussal, itt 100-ból 90 embernek, vagyis szinte mindenkinek meg kell „fertőződnie”.
Mi a helyzet a halálozási rátával? Mivel a helytelen táplálkozás nagymértékben felelős a diabétesz, a szívbetegségek és a sztrók kialakulásáért, de fontos szerepet játszik a rák, a májbetegségek és a demencia kialakulásában is, az idő előtti elhalálozások 50%-a részben vagy egészében a táplálkozás számlájára írható, azaz az egészségtelen táplálkozás halálozási rátája 50%. Vagyis a koronavírussal összehasonlítva: ez a „vírus” két „fertőzöttből” egyet megöl.
Igaz, hogy a koronavírus, ha öl, gyorsan öl. Az egészségtelen táplálkozásnak ehhez több időre van szüksége. Idő előtt és hirtelen meghalni valóban rossz, de az sem jár jobban, akinek idő előtt, hosszú, krónikus betegség után kell távoznia. Az ember azonban hajlamos nem tudomást venni azokról a kockázatokról, amelyekből nem holnap, hanem csak később lesz nagy baj.
Márpedig ennek a hozzáállásnak szörnyű ára van, gondoljunk csak a klímaváltozásra. Elismerem, hogy a gyorsasági versenyt a koronavírus „nyeri”, ezért nem csoda, hogy olyan sok embert megrémít, elsősorban a vele kapcsolatos bizonytalanságok miatt.
Az ismeretlentől mindig jobban félünk, mint attól, amit már ismerünk. Így sokkal könnyebben elsiklunk a nagyobb kockázatot jelentő veszélyek mellett, melyeket – mint például az elhízásjárványt és annak egészségünket és életünket veszélyeztető következményeit – már „megszoktuk”, szinte normális, hétköznapi jelenségnek tekintjük.
Javaslom, hogy próbáljuk egy kicsit szélesebb perspektívába helyezni a dolgot, ne „fixálódjunk” kizárólag csak erre a járványra, hanem szedjünk vitaminokat, térjünk át környezetkímélő életmódra, sportoljunk, sétáljunk többet a szabadban és együnk sok salátát.
Forrás: Dr. David Katz: There’s an Epidemic That’s a Bigger Threat Than the Coronavirus, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
