Kiszáradunk?
A gazdák és a szakemberek szerint több hónap csapadéka (több mint 100 mm) hiányzik a föld termőrétegéből. Ennyivel kevesebb esett a sokévi átlagnál.
A tavalyihoz hasonlóan hűvös májusban az eső, ha nem is aranyat, de talán egy bronzérmet megérdemel. A nyugati és északi országrészben némileg enyhítette ugyanis a szárazságot – ott fel is oldották a tűzgyújtási tilalmat, így a kirándulók mehetnek ismét szalonnát sütni!
Keleten, délen és az ország középső részén a helyzet változatlan, a gyakori, ám csekély záporok nem enyhítettek az aszályon. Ezek a területek láthatóan, fokozatosan elsivatagosodnak.
Az Európai Unió – alapvetően a klímaváltozással foglalkozó – Copernicus szolgálata nyári előrejelzésében a közösség mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú térségei számára a hosszú távon megszokottnál melegebb és szárazabb időt jósol.
Júliusra például a Copernicus szakemberei több mint 50%-os valószínűséggel azt vetítik előre, hogy Spanyol- és Franciaországban, valamint Olaszország jelentős részén melegebb lesz a sokéves átlagnál. Ennél valamivel kisebb, 40%-os eséllyel jósolják, hogy Közép-Európa jelentős részén – így hazánkban is – elmarad majd a csapadék a szokásos szinttől. A déli országok mellett vélhetően a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A Copernicus rendszere több milliárd adattal dolgozik, amelyek műholdakról, hajókról, repülőgépekről és meteorológiai állomásokról származnak. Ha ezúttal is igazuk lesz, az nemcsak a növénytermesztőknek rossz hír, hanem minden vállalkozásnak, amely valamilyen módon a folyók vízhozamától vagy hőmérsékletét ől függ. Ilyen például egy sor iparvállalat, a belvízi hajózás, a vízienergia-termelés vagy éppen a paksi atomerőmű.
A nyaralók számára ez az előrejelzés jó hír, mert legalább az időjárás nem akadályozza, hogy – a koronavírus-előzmények után – mégis legyen valami az idei nyári szezonból.
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
30 centiméteren múlik a sorsunk!
Kiskunsági Nemzeti Park
Visszatérve az időjárásnak leginkább kitett agrárágazatra, már nem is annyira az időjárás, hanem egyre inkább a klíma változása a téma. Egyre jobban eltűnnek az időjárás generációk óta megszokott mintái: a tavasz és az ősz lassú átmenete helyett a fagyokból hirtelen nyári idő lesz vagy épp fordítva, akár egy hónapon belül többször is.
A klímaváltozás mellett a másik jelentős változás a talajok humusztartalmában a szerves szén mennyiségének csökkenése. A növekvő átlaghőmérséklet ugyanis felerősíti a talajok szénvesztését.
Bolygónk felszínének csupán 3%-a alkalmas élelmiszer-termelésre.
Minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a hagyományos mezőgazdasági technológiák (mélyszántás) okozta erózió miatt. Évente százezrek menekülnek el a terméketlenné vált régiókból.
A destruktív földművelés ellenére még mindig 3-szor annyi szén található a felső 30 cm-es humuszban gazdag talajrétekben, mint a légkörben vagy a földi biomasszában.
Ez a vékony talajréteg szabályozza a földi szénciklust, ezen keresztül a földi ökoszisztéma létezését. Nehéz elképzelni, de valóban ezen a 30 centin múlik a földi életet !
Minél több a szerves szén a talajban, az annál termékenyebb, annál kevésbé van rá negatív hatással az aszály, az erózió.
A mezőgazdasági szénmegkötés fő módszerei: a takarónövényekkel és komposzttal támogatott direktvetés; a 22-25 cm mély szántás helyett a 6-10 cm-es sekély tárcsázás vagy kultivátorozás (mely hektáronként 2,235 tonna szerves szenet óvhat meg); az összetett vetésforgók; a nagytestű kérődzők körforgásos legeltetése; az agrárerdészet, az erdősítés.
Ezzel a talajmegújító mezőgazdaság jelentős mértékben járulhat hozzá a klímacélok eléréséhez.
Forrás: Kökény Attila – G7 Ekonomi – a teljes cikk a g7.hu oldalon olvasható
