A stressz-szindrómáról
A stressz-szindrómaként definiált állapot leggyakoribb tünetei: a nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, álmatlanság, a koncentráció csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban, szájszáradás, de előfordulnak visszatérő emésztőrendszeri, ízületi-mozgásszervi, illetve haj- és bőrpanaszok, sőt még az aranyér is összefügghet a helytelen táplálkozás mellett a stresszállapottal.
Fenti panaszokkal a betegek először háziorvosukhoz fordulnak, aki aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a beteget, s ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb: a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, a neurózis diagnózisával jó esetben egy nyugtatóval, ami távol áll az oki terápiától.
A szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők – a stresszorok – azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre. A folyamatosan fennálló stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.
Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:
Fentieken kívül ma már a betegségek lényegesen szélesebb körét soroljuk a pszichoszomatikus kórképek közé. Az elmúlt évtized egyik nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- és immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ . Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.
Tekintsük át, milyen stressz-kezelési módszereket alkalmazhatunk a pszichoszomatikus betegségek megelőzésére:
1. Ismerjük fel a változtatás szükségességét:
2. Csökkentsük a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:
3. Tanuljuk meg és gyakoroljuk a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:
4. Erősítsük testünk fizikai állapotát, edzettségét:
5. Törekedjünk érzelmi állapotunk stabilitására:
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
endokrinkozpont.hu
