Keresés
Close this search box.

A stressz-szindrómáról

//

A stressz a 20–21. század betegsége. Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet – mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját maguk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?

A stressz-szindrómáról

A stressz-szindrómaként definiált állapot leggyakoribb tünetei: a nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, álmatlanság, a koncentráció csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban, szájszáradás, de előfordulnak visszatérő emésztőrendszeri, ízületi-mozgásszervi, illetve haj- és bőrpanaszok, sőt még az aranyér is összefügghet a helytelen táplálkozás mellett a stresszállapottal.

Fenti panaszokkal a betegek először háziorvosukhoz fordulnak, aki aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a beteget, s ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb: a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, a neurózis diagnózisával jó esetben egy nyugtatóval, ami távol áll az oki terápiától.

A szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők – a stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre. A folyamatosan fennálló stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.

Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:

Fentieken kívül ma már a betegségek lényegesen szélesebb körét soroljuk a pszichoszomatikus kórképek közé. Az elmúlt évtized egyik nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- és immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ . Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

Tekintsük át, milyen stressz-kezelési módszereket alkalmazhatunk a pszichoszomatikus betegségek megelőzésére:

1. Ismerjük fel a változtatás szükségességét:

2. Csökkentsük a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:

3. Tanuljuk meg és gyakoroljuk a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:

4. Erősítsük testünk fizikai állapotát, edzettségét:

5. Törekedjünk érzelmi állapotunk stabilitására:

Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
endokrinkozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!