Fertőzött voltam, megúsztam!
Megnyugodhatok?
Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatás keretein belül 25, egy korábbi koronavírus-törzs, ún. SARS-CoV fertőzésből felépült páciensen végeztek 12 éves intervallumú, követő felmérést. A kapott eredmények rendkívüli veszélyeket tártak fel az egykori betegek keringési rendszerére nézve: 68%-uk esetében magas vérzsírszintet, 44%-nál szív-érrendszeri rendellenességeket, illetve a páciensek 60%-ánál glükóz-anyagcsere zavarokat tapasztaltak.
Egy másik, már ez évi tudományos értekezés beszámol egy egyébként egészséges, 53 éves nőről, aki súlyos fáradtsággal jelentkezett a sürgősségi osztályon. Az egy héttel korábban tapasztalt láz és száraz köhögés miatt COVID-19 tesztet csináltak neki, amely pozitív eredményt mutatott. A korábbi légúti tünetek megszűntek, de az elvégzett kardiológiai vizsgálat megállapította a szívizom és a szívburok gyulladását, s a szív a bal kamrából a vérnek csak 65%-kal csökkent mennyiségét pumpálta ki (ejekciós frakció).
Az Egyesült Államokban végzett későbbi kutatás megállapította, hogy a COVID-19-ben szenvedő kórházi betegek 22%-ánál fordult elő akut szívkárosodás, szívizomgyulladás, szívritmuszavarok, ami észrevehetően magasabb a fertőzéstől mentes egyének 1%-os arányához képest.
Németországból származik az a viszonylag friss, júniusi felmérés, melyben ugyancsak a koronavírus és a keringési rendszer összefüggéseire mutattak rá. A felmérés során 100, a COVID-19-ből nemrég kigyógyult beteg vett részt kardiológiai MR-vizsgálaton a frankfurti Egyetemi Kórházban. A vírus diagnosztizálását átlag 2,5 hónappal követően, a 100-ból 78 páciens szívműködésénél tapasztaltak elváltozást: részben a már említett bal kamrai ejekciós frakció gyengülését, részben a bal kamra tömegének növekedését vették észre.
A fentiekből megállapítható, hogy a COVID-19 fertőzésből való felépülés és regeneráció gyakran nem ér véget az influenzaszerű tünetek enyhülésével, megszűnésével. A fertőzöttek keringési rendszerére váró megpróbáltatások gyakran csak ezek után kezdődnek.
Különösen veszélyeztetettek lehetnek a magas vérnyomásban szenvedők (a felnőttek 40%-a), a cukorbetegek (a felnőttek 13%-a), illetve a kardiovaszkuláris problémákkal küzdők (a felnőttek 15%-a). Milyen természetes eszközök állnak rendelkezésünkre egészségünk védelme érdekében?
Szent-Györgyi Albertnek és Rusznyák Istvánnak köszönhetjük a flavonoidok – növényekben termelődő szerves vegyületek, melyeket szervezetünk nem tud előállítani – felfedezését. 1936-ban a citrusfélékből mutatták ki az első flavonoidokat.
Jelenleg több mint 8000 félét ismerünk belőlük, ezeket tekintjük a legerősebb antioxidánsoknak, megelőzve ezzel többek között a C- és E-vitamint.
Az utóbbi időben vált csak ismertté a quercetin – egy zöldségekben és gyümölcsökben fellelhető flavonoid –, mely lefelé, a növényi szár és a gyökerek felé haladva egyre ritkábban fordul elő. Említésének aktualitását az Utah Egyetemen végzett korábbi kutatás adja, melyben magas vérnyomással küzdőket két csoportra osztottak. Az egyik csoport quercetin kúrát, míg a másik csoport hatóanyag nélküli placebót kapott.Az eredmények értékeléséből kiderült, hogy míg a placebo kezelés semmilyen irányban nem módosította a vérnyomást, a quercetin észrevehetően csökkentette a szisztolés, diasztolés és átlagos artériás nyomást is.
Jelen körülmények között a védekezés tehát nem ér véget a tünetmentességgel: immunrendszerünk bár kiállta a próbatételt, szívünk, érhálózatunk megmérettetése általában csak ezután következik.
Ahogyan a legfrissebb kutatási eredmények is mutatják, a közeljövőben érdemes első helyre tenni keringési rendszerünk megerősítését, elkerülve ezzel a nemkívánatos szövődményeket.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
