Mit tehet veled a
magas vérnyomás?
Magas vérnyomásról valójában akkor beszélhetünk, ha nyugalmi állapotban végzett, legalább 2-3 mérés során a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb. Ez esetben lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat, hogy megelőzhetők legyenek az esetleges szövődmények.
Minél magasabb az érték, annál veszélyesebb
Mivel a magas vérnyomás jellemzően nem okoz zavaró tünetet, sokakban még mindig él az a tévhit, hogy emiatt nem is igényel kezelést. Legtöbben csak a következményes problémák, megbetegedések miatt fordulnak orvoshoz, holott a kezeletlen magas vérnyomás alattomosan, számos módon károsíthatja a szervezetet.
Mely szervekre hogyan hat?
● Szív: mivel a szívnek nagyobb nyomással szemben kell pumpálnia a vért a szervezet felé, ez az erőfeszítés idővel a szív izmainak megnagyobbodását is okozhatja, ami veszélyes állapothoz is vezethet. A magas vérnyomás következményesen okozója lehet a szívinfarktusnak és a szívelégtelenségnek is.
● Vese: a magas vérnyomás vesekárosodást is okozhat. A vese fontos feladata a kiválasztás, a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Ami pedig igazán veszélyes ebben az ördögi körben az az, hogy a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, így növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját is.
● Végtagok: a kezeletlen magas vérnyomás perifériás keringési elégtelenséget is okozhat, ami többek között a lábakat is érintheti. A hideg, zsibbadó lábak és a járás közbeni fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet.
● Szem: gyakran egy rutin szemvizsgálaton derül fény a magas vérnyomásra, ugyanis a szem kapillárisainak szűkülete, megvastagodása, esetleges szakadása árulkodó jelek lehetnek. A magas vérnyomás okozta elváltozások ugyanakkor nem okoznak feltűnő látásromlást, legfeljebb fejfájás, szédülés, esetleg kettős látás jelentkezhet, de ez is főként csak az előrehaladott stádiumokban és komplikációk esetén.
● Agy: az emelkedett vérnyomás hozzájárul a stroke kialakulásához, és az ún. vaszkuláris (szív-érrendszeri eredetű) demencia megjelenéséhez. Az agy kiserei kezdetben észrevétlenül meszesednek, később kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet a folyamatra. Az erek falára plakkok rakódnak le, melyek miatt egyre csökken az átmérőjük, így egyre kevesebb vért (oxigént és tápanyagot) tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt fokozatosan elhalnak a szövetek, és – következményként – egyre romlik a memória. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség végérvényesen megváltozhat. Napjainkban sajnos egyre több fiatalt érint a mozgáshiány, a túlzott stressz és a nem megfelelő táplálkozás, ezért nekik is érdemes időközönként vérnyomást mérniük, főleg, ha szédülést, fejfájást, szívritmuszavart tapasztalnak. A kezeletlen hipertónia szövődményeként ugyanis fiatalabb korban is előfordulhat infarktus, sőt elindulhat a mentális hanyatlás is.
Minél magasabb a vérnyomás, annál jobban csökkennek a szellemi funkciók! A kezdeti koncentrációzavart, feledékenységet a későbbiekben memória- vagy akár beszédzavar is követheti.
Mindez kihat a munkavégzésre és a magánéletre is. A romló teljesítmény okozta szorongás, stressz tovább emelheti a vérnyomást, ezzel romboló ördögi kört hozva létre. Sajnos – a felmérések szerint – a magas vérnyomással élő fiatalok 76%-a kezeletlen, pedig esetükben a személyre szabott életmódorvoslás, mozgásprogram, táplálkozás és stresszmenedzsment jó eredményeket hozhat.
Dr. Kapocsi Judit PhD
Ph.D., Med. habil. e. docens, kardiológus, belgyógyász
kardiokozpont.hu
