A „hosszú COVID”
Szív-érrendszer, légutak, agy, idegrendszer – a szövődmények „élmezőnyében”?
Jelenleg kutatások százai vizsgálják az ún. „hosszú COVID” még rejtélyes problémakörét, a szinte életkortól és a tünetek súlyosságától függetlenül, utólag jelentkező esetleges szövődményeket, s azok kezelési lehetőségeit.
Ismert, hogy a koronavírus súlyosabb lefolyású lehet idősek, túlsúlyosak, dohányosok és krónikus betegségben – például szívbetegségben, magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben – szenvedők körében. Ne feledjünk ki a kockázati tényezők közül bizonyos légúti betegségeket, ide tartozik például az asztma és a COPD – hangsúlyozza Dr. Moric Krisztina, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész, allergológus főorvosa.
Az Orvostovábbképző Szemle Online a The American Journal of Emergency Medicine szaklapban megjelent kutatásokra hivatkozva közli, hogy a COVID-19 fertőzötteknél nagyobb eséllyel következik be akut szívelégtelenség, szívinfarktus, szívritmuszavar és vénás thromboembolia, mely a stroke ismert rizikófaktora.
A The New York Times október 11-i száma beszámol arról a „COVID agyi ködnek” nevezett jelenségről, mely sok COVID-19-ből felgyógyult embert érint. A kognitív funkciók részleges elvesztése egyeseknél demenciaszerű tünetekben, emlékezetkiesésben, zavartságban, koncentrációs nehézségben nyilvánul meg, mely sokaknál megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munkavégzést vagy az otthoni teendők ellátását. Dr. Igor Koralnik, egy COVID-utógondozó klinika vezetője a mentális okok miatti munkaképtelenséget komoly problémának látja, főként, mivel ez előzetesen egészséges, és a vírusfertőzés alatt is csak enyhe tüneteket mutató pácienseket is érint.
A COVID-19 agyat, idegrendszert érintő hatásaival a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is foglalkoznak. Véleményük szerint a fertőzés során zajló gyulladásos folyamatok hatással lehetnek a légzés és keringés agyi központjaira (emiatt omolhat össze egy beteg légzése úgy, hogy a tüdő állapota ezt nem indokolja).
Már a korábbi SARS és MERS vírusok esetében is kimutatták, hogy képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Vélhetően a COVID-19 is képes bejutni az agyba, erre utal az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke és a görcsök – vélekedik Dénes Ádám, a neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársa.
A kutatók szerint a szagérzékelés elvesztése is arra utalhat, hogy a vírus az orr nyálkahártyáról az idegpályák mentén jut el az agyba. Az agyi fertőzés lehetőségét növeli, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 – ACE2 – a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is. Ráadásul a vírusok képesek az idegsejtek szinapszisain (összekapcsolódási pontjain) keresztül is terjedni.
A kutatások célja – a vírus agyi hatásmechanizmusát feltárva – az agyi gyulladásos folyamatok célzott gátlására alkalmas antivirális szerek kiválasztása lehetőség szerint olyan gyógyszerekkel, melyek más betegségek gyógyítására már forgalomban vannak, így biztonságosságuk már ismert.
A magunk részéről – mikrokörnyezetünkben – a helyzet javulásához a vírusvédelmet támogató felelős magatartással, friss levegőn végzett rendszeres testmozgással, vitamindús, de visszafogott mennyiségű étkezéssel, a gyulladáskeltő ételek, italok és tevékenységek mellőzésével, elegendő pihenéssel, alvással, testi-lelki egyensúlyunk folyamatos megőrzésével vagy mielőbbi helyreállításával tudunk hozzájárulni.
ParaMedica EgészségMagazin
Források:
Orvostovábbképző Szemle Online (2020. június 25)
http://otszonline.hu/covid-19-info/cikk/a_covid_19_hatasa_a_sziv__es_errendszerre
The New York Times, Pam Belluck (Oct. 11, 2020, Updated Oct. 14, 2020)
https://www.nytimes.com/
https://mta.hu/tudomany_hirei/mit-tesz-a-koronavirus-az-aggyal-magyar-kutatok-uj-kezelesi-modszereket-keresnek-110639
