Az immunerősítő, amiből majdnem mindenkinek hiánya van
Ahogyan a C-vitaminról a citrom, úgy juthat eszünkbe a D-vitaminról a napsütés. E két természetes forrás szinte egyszerre szűnik meg számunkra a tél beköszöntével: friss, hazai gyümölcshöz ugyanúgy kevéssé jutunk hozzá novembertől, mint meleg napsütéshez. Így lesz ez egészen március-áprilisig, a kérdés csak az, hogy mi történik addig? Tudunk tartalékolni?
Valójában a D-vitamin jól raktározódó anyag, a nyár folyamán begyűjtött mennyiség időnként 6-8 hétig is felhasználható, ami esetünkben még mindig azt jelenti, hogy télre, az ünnepekre vitaminraktáraink teljesen kiürülnek.
A tüneteket mindannyian jól ismerjük: az egyesek által népbetegségnek titulált újévi fásultság, kedvtelenség, motiválatlanság esetenként kitart egészen február végéig. E tünetek azonban csak „jelzőlámpák” a D-vitaminhiány esetében: súlyosabb deficitnél jelentkezhet ugyanis túlzott izzadás, magas vérnyomás, csontgyengeség és – ami napjainkban a leginkább aggasztó – fokozott immungyengeség.
Ezen állítások nem pusztán hipotézisek: 2013-ban a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja elkészítette világszinten az első hiteles, reprezentatív felmérést(1) a magyar emberek D-vitaminszintjét illetően. Az eredmények a kutatókat is meglepték: kiderült, hogy a magyar emberek 95%-a D-vitaminhiányos.
Egyes népegészségügyi tanulmányok(2) látni vélik az összefüggést a D-vitamin hiánya és a mell-, illetve a vastagbélrák kialakulásának kockázata között. Más kutatások(3) rávilágítanak a D-vitaminhiány és olyan népbetegségek kialakulásának összefüggéseire, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, perifériás érrendszeri betegség.
Egy újabb, aktuális vizsgálatban(4) a sevilla-i Reina Sofia kórházban 50, előrehaladott állapotú COVID-19 fertőzöttet kezeltek magas dózisú kalcifediollal (a szervezet által átalakított D3-származék). Az így kezelt betegek közül senki nem halt meg, felépülésük pedig jóval kevesebb ideig tartott, mint azoké, akik nem részesültek D-vitamin-terápiában. A fentiekből látható, hogy a D-vitamin pótlása – különösen az őszi-téli időszakban – ajánlott, sőt szükségszerű.
A napsütés mellett étkezéssel két fajtáját is bejuttathatjuk a szervezetbe: a D2-t, ami főként növényekben fordul elő, illetve a jóval könnyeben felszívódó és hatékonyabb D3-at. Napfény hiányában a megfelelő D-vitamin-bevitelhez az abban bővelkedő ételekből irreálisan nagy adagokat kellene elfogyasztanunk, így az étrend-kiegészítés nemcsak gazdaságosabb, de kényelmesebb megoldásnak is tűnik.
Gyakori aggodalom a D-vitaminnal kapcsolatban a túladagolástól való félelem, ami az esetek túlnyomó többségében indokolatlan.
A Semmelweis Egyetem által közölt 2012. évi összegzés(5) 50 000 Nemzetközi Egységben (NE) határozza meg a felnőttek számára egy nap alatt egészségesen bevihető maximumot (egy átlagos napi D-vitamin kapszula tartalma 2000 NE).
Összességében tehát járvány ide vagy oda, a D-vitaminhiány ma népegészségügyi kérdés Magyarországon. A pótlása nem csupán ajánlott, de a téli időszakban – főként járvány idején – stratégiai fontosságú eszköz a kezünkben saját és családunk immunrendszerének felvértezése során.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
1) https://semmelweis.hu/mediasarok/2013/09/23/weborvos-hu-tizbol-kilenc-magyar-d-vitamin-hianyos/
2) https://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-szerteagazo-hatasai.html
3) https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0002914910011318
4) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7456194/
5) http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/4215