A szénhidrátoknak fontos szerepük van az energiatermelésben, egyfajta üzemanyagként szolgálnak. Emellett hozzájárulnak többek között az izomzat felépítéséhez, az immunrendszer működéséhez, a véralvadáshoz és több fizikai-szellemi funkcióhoz is.
Amennyiben a kelleténél többet fogyasztunk belőle, akkor túlsúly, szív- és érrendszeri problémák, metabolikus szindróma, 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki. A mennyiségen túl az sem mindegy, hogy gyors vagy lassú felszívódású szénhidrátot fogyasztunk. A napi limitet igen könnyű meghaladni, hiszen még egészségesen is nehéz ellenállni egy illatos süteménynek vagy egy ropogós pizzának – ezen csak önfegyelemmel tudunk úrrá lenni.
A szénhidrátéhség okai
Gyakori, hogy stresszes helyzetben, depressziós időszakban a szénhidrátfogyasztás egyfajta vigasz, önnyugtatás. A lelki problémákon túl ugyancsak fokozott éhségérzetet okozhat a vitamin- és ásványianyag-hiány, ez laborvizsgálattal gyorsan megállapítható, a hiányzó elem pótolható.
Állandó cukor és egyéb szénhidrát utáni sóvárgást eredményezhet az ingadozó vércukorszint is, melyet inzulinrezisztencia vagy prediabetes okozhat.
Amennyiben gyors felszívódású szénhidrátot fogyasztunk, a glükóz szintje hirtelen megemelkedik, ennek ellensúlyozására több inzulin kerül a vérbe. Ezt azonban hirtelen vércukorszintesés követi, melynek egyik jele a fokozott éhségérzet, ami leginkább cukor és szénhidrát utáni vágyban nyilvánul meg. Ezzel az ember könnyen kerülhet ördögi körbe.
Jellemző tünet inzulinrezisztencia (IR) esetén az étkezés után 1-2 órával jelentkező álmosság, fáradtság – főleg gyors felszívódású szénhidrát (fehér lisztből készült pékáru, tészta, édesség) bőséges fogyasztása után. Ilyenkor ugyanis hirtelen megnő a vércukorszint, majd ellensúlyozásként az inzulin mennyisége is, aminek következtében a glükózszint leesik. Ez álmosságérzettel, esetleg remegéssel, szapora szívveréssel jár. Sőt az is előfordulhat IR esetén, hogy a magas szénhidrát-tartalmú étel fogyasztása után nem sokkal cukoréhség lép fel, mivel a szervezet így próbálja kompenzálni a lecsökkent glükózszintet.
Gyakori édesség utáni sóvárgás esetén érdemes ellenőriztetni a vércukor- és inzulinszintet, mert ha IR, prediabetes vagy már cukorbetegség alakult ki, akkor azt mielőbb kezelni kell.
A terápia életmódváltást – személyre szabott szénhidrát-diétát és rendszeres, minimum heti 3-szori testedzést –, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelést foglal magában, melyek segítségével normalizálhatók a kiugró értékek és a tünetek is csökkennek vagy megszűnnek.
„Nem mindegy, hány kalóriát eszik!” – „Számolja a szénhidrátokat!” – „Tegyen különbséget gyors és a lassú szénhidrátok között!” – „A kardió mellett súlyzózzon is!” Ezek olyan instrukciók, melyekkel szinte az összes IR-es találkozik. Szakszerű segítségnyújtás mellett hamar bele lehet jönni, el lehet sajátítani az életmódterápiát.
A gyógyszereket nem feltétlenül kell tartósan szedni, hatásuk lényege, hogy visszaadják a sejtek inzulinra való érzékenységét, így a diéta és a mozgás mellett gyakran nincs szükség rájuk a betegnek élete végéig. Az új életmódra viszont igen!
Az inzulin- és a vércukorszint ugyanis többnyire helyreállítható, ám ha a beteg visszatér az egészségtelen ételekhez és a testmozgás hanyagolásához, ismét elcsúsznak az értékek, sőt 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat.
Miért okoz hízást az IR?
Amikor sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, a szervezet úgy érzékeli, több inzulinra van szükség, így a hasnyálmirigy még többet bocsát ki. Az inzulin az egyetlen hormon, mely a zsírtartalékok felépítését végzi, így túl sok inzulin hatására egyre nagyobb zsírréteg halmozódik fel. Ráadásul a fogyás még nehezebbé válik, mivel az IR-nek nemcsak a rizikófaktora, de a következménye is a zsírraktárak felhalmozódása. Megfelelő kezelés hatására nemcsak az vércukor és az inzulin szintje normalizálódik, de javul a beteg közérzete és a fogyás is beindul.
Dr. Koppány Viktória
endokrinológus, belgyógyász,
klinikai farmakológus szakorvos
endokrinkozpont.hu