Harmadik hullám: hogyan védekezzünk?

Napjainkban a magyar lakosság D-vitaminhiánya népegészségügyi kérdés: a Semmelweis Egyetem 2012-es kutatása szerint 10-ből 9 magyar ember D-vitamin hiányos (1). Amellett, hogy a D3-vitamin támogatja az immunrendszert, aktuális vonatkozása is van: a sevillai Reína Sofia kórházban 50, előrehaladott állapotú COVID-19-fertőzöttet kezeltek magas dózisú kalcifediollal (a szervezet által átalakított D3-származék). Az így kezelt betegek közül senki nem halt meg, és a felépülésük is jóval rövidebb ideig tartott azokénál, akik nem részesültek D-vitamin terápiában (2).

A magnézium az emberi szervezetben több mint 300 enzimatikus reakcióban vesz részt, ilyen például a szervezetbe bevitt D-vitamin megfelelő felszívódása is. A magnéziumhiányos állapot hátráltatja a biokémiai folyamatokat, gyengeség, dekoncentráltság, izomgörcsök jelentkezhetnek. Tudományos publikációk szerint a nyugati világ lakosságának közel kétharmada nem viszi be a magnézium ajánlott napi adagját (3).

A quercetin a flavonoidok családjába tartozó polifenolos vegyület, mely elsősorban a növények levelében koncentrálódik. Ismerve a Covid-19-fertőzés lehetséges szív- és érrendszeri szövődményeit, valamelyest megnyugtató, hogy a quercetin gyulladáscsökkentő, trombocitagátló potenciálja, valamint a keringési rendszerre gyakorolt hatása már korábban tudományos bizonyosságot nyert (4).

Egy 2020-as tanulmány szerint az olyan polifenolok, mint a quercetin vagy a hesperidin kiegészítő terápiás, illetve megelőző alkalmazása megzavarhatja a koronavírus belépési és replikációs ciklusának különböző szakaszait (5).

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb meglepetése a Covid-19 témakörében a cink, amit eddig főként a bőrgyógyászat területéről ismertünk. Kiderült, hogy a cink növeli a légúti nyálkahártya SARS-CoV-2- fertőzés által roncsolt csillósejtjeinek rezgési gyakoriságát, segítve ezáltal a különböző kórokozókat tartalmazó részecskék kisöprését a szervezetből (6).

A cink hatékonynak bizonyult a Covid-19 vonatkozásában kialakult túlzott immunválasz – citokinvihar – modulálásában, valamint a Streptococcus Pneumaie baktériummal szemben is; ez a kórokozó tehető felelőssé a koronavírus-fertőzés előrehaladott tüneteként kialakuló tüdőgyulladásért (7).

Eddig elsősorban a cink sejtközötti állományban kifejtett hatásairól volt tudomásunk, az elmúlt időszak kutatási eredményei szerint azonban egyes flavonoidok, mint például a fent említett quercetin és hesperidin képesek egy ún. ioncsatornán keresztül a sejten belülre juttatni a cinket, ami ezáltal gátolja az egyes vírusfajták (pl. Herpes simplex, SARS-CoV-2) replikációjához szükséges enzim működését. A leírt folyamatot ionofor hatásnak nevezzük, ennek segítségével a vírusok szaporodása meggátolható, és nagyrészt kiirthatók a szervezetből (8).