Keresés
Close this search box.

Harmadik hullám: hogyan védekezzünk?

//

Egy év, három hullám, több százezer érintett: az emberek egyre szélesebb köre keresi a lehetőségeket, hogy felkészítse szervezetét a megpróbáltatásokra. Köszönhetően az elmúlt egy év során összegyűlt tudományos eredményeknek és tapasztalatoknak, az általánosan javasolható hatóanyagok köre jelentősen bővült a tavalyi helyzethez képest.

Napjainkban a magyar lakosság D-vitaminhiánya népegészségügyi kérdés: a Semmelweis Egyetem 2012-es kutatása szerint 10-ből 9 magyar ember D-vitamin hiányos (1). Amellett, hogy a D3-vitamin támogatja az immunrendszert, aktuális vonatkozása is van: a sevillai Reína Sofia kórházban 50, előrehaladott állapotú COVID-19-fertőzöttet kezeltek magas dózisú kalcifediollal (a szervezet által átalakított D3-származék). Az így kezelt betegek közül senki nem halt meg, és a felépülésük is jóval rövidebb ideig tartott azokénál, akik nem részesültek D-vitamin terápiában (2).

A magnézium az emberi szervezetben több mint 300 enzimatikus reakcióban vesz részt, ilyen például a szervezetbe bevitt D-vitamin megfelelő felszívódása is. A magnéziumhiányos állapot hátráltatja a biokémiai folyamatokat, gyengeség, dekoncentráltság, izomgörcsök jelentkezhetnek. Tudományos publikációk szerint a nyugati világ lakosságának közel kétharmada nem viszi be a magnézium ajánlott napi adagját (3).

A quercetin a flavonoidok családjába tartozó polifenolos vegyület, mely elsősorban a növények levelében koncentrálódik. Ismerve a Covid-19-fertőzés lehetséges szív- és érrendszeri szövődményeit, valamelyest megnyugtató, hogy a quercetin gyulladáscsökkentő, trombocitagátló potenciálja, valamint a keringési rendszerre gyakorolt hatása már korábban tudományos bizonyosságot nyert (4).

Egy 2020-as tanulmány szerint az olyan polifenolok, mint a quercetin vagy a hesperidin kiegészítő terápiás, illetve megelőző alkalmazása megzavarhatja a koronavírus belépési és replikációs ciklusának különböző szakaszait (5).

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb meglepetése a Covid-19 témakörében a cink, amit eddig főként a bőrgyógyászat területéről ismertünk. Kiderült, hogy a cink növeli a légúti nyálkahártya SARS-CoV-2- fertőzés által roncsolt csillósejtjeinek rezgési gyakoriságát, segítve ezáltal a különböző kórokozókat tartalmazó részecskék kisöprését a szervezetből (6).

A cink hatékonynak bizonyult a Covid-19 vonatkozásában kialakult túlzott immunválasz – citokinvihar – modulálásában, valamint a Streptococcus Pneumaie baktériummal szemben is; ez a kórokozó tehető felelőssé a koronavírus-fertőzés előrehaladott tüneteként kialakuló tüdőgyulladásért (7).

Eddig elsősorban a cink sejtközötti állományban kifejtett hatásairól volt tudomásunk, az elmúlt időszak kutatási eredményei szerint azonban egyes flavonoidok, mint például a fent említett quercetin és hesperidin képesek egy ún. ioncsatornán keresztül a sejten belülre juttatni a cinket, ami ezáltal gátolja az egyes vírusfajták (pl. Herpes simplex, SARS-CoV-2) replikációjához szükséges enzim működését. A leírt folyamatot ionofor hatásnak nevezzük, ennek segítségével a vírusok szaporodása meggátolható, és nagyrészt kiirthatók a szervezetből (8).

A legképzettebb infektológusok is pusztán becslésekre hagyatkoznak, ha a járvány lehetséges végpontjáról kérdezik őket – nem véletlenül. A több mint egy éve tartó küzdelem, az immár harmadik fellángoló hullám és az újra és újra felbukkanó vírusmutációk miatt befolyásunk ugyan korlátozott, de immunrendszerünk folyamatos támogatása egy – kizárólag a saját belátásunkra bízott – lehetőség.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Források:

  1. https://semmelweis.hu/mediasarok/2013/09/23/weborvos-hu-tizbol-kilenc-magyar-d-vitamin-hianyos/
  2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7456194/
  3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5637834/
  4. https://academic.oup.com/jn/article/137/11/2405/4750737
  5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7385538/
  6. https://www.spandidos-publications.com/ijmm/46/1/17
  7. https://www.spandidos-publications.com/ijmm/46/1/17
  8. https://pubs.acs.org/doi/10.1021/jf5014633#
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!