A gluténmentesen étkezők ráadásul gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény csak divatként tekint, pedig hátterében általában valós problémák állnak.
A gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük:
1. Cöliákia: glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, és az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, ami a tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet. A cöliákiáról korábbi cikkeinkben írtunk részletesen.
2. Glutén (búza) allergia: a panaszok oka a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.
Kialakulását az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják.
A bél mikroflórájának összetétele hatással van az immunrendszer érésére, s egész életre kihatóan befolyásolja a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően történik. Alapvető tényező a terhesség hossza.
● A koraszülött csecsemők esetében ugyanis – szervezetük éretlensége miatt – magasabb az allergiakockázat. Esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
● A császáros babák nem kerülnek kapcsolatba a szülőcsatornában az anyai baktériumflórával, nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
● Anyatejjel (vagy megfelelő tápszerrel) a hátrányok ellensúlyozhatók! Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immun-anyagai, pre- és probiotikum tartalma révén. Az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.
- A bél mikroflórájának összetétele hatással van az immunrendszer érésére, s egész életre kihatóan befolyásolja a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
- A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően történik. Alapvető tényező a terhesség hossza.
- A koraszülött csecsemők esetében ugyanis – szervezetük éretlensége miatt – magasabb az allergiakockázat. Esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
- A császáros babák nem kerülnek kapcsolatba a szülőcsatornában az anyai baktériumflórával, nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
- Anyatejjel (vagy megfelelő tápszerrel) a hátrányok ellensúlyozhatók! Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immun-anyagai, pre- és probiotikum tartalma révén. Az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.
- Probiotikumok – A táplálékallergiák megelőzésében a probiotikumoknak meghatározó szerepe van. Számos tanulmány igazolja a probiotikumok szerepét a bél egészséges mikrobiom-összetételének kialakulásában és fenntartásában. Szedésüket már a terhesség alatt, legalább az utolsó trimeszterben érdemes elkezdeni és a szoptatás alatt is folytatni.
A babánál alkalmazva már újszülöttkortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású. Bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát, ám arra ügyelni kell, hogy mindig az életkornak megfelelő legyen a probiotikumpótlás!
- NCGS, más néven nem-cöliákiás gluténérzékenység: a tünetek megjelenésében a veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő-képességének fokozódása – és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez – játszik szerepet.
Az NCGS tünetei igen sokfélék: a szokásos emésztőrendszeri tünetek (hasfájás, puffadás, hasmenés és székrekedés, fogyás, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés, szájüregi afta) mellett közérzeti panaszok (szorongás, depresszió, fejfájás, koncentrációzavar), illetve mozgásszervi bántalmak (izom- és ízületi fájdalmak), valamint bőrkiütés is jelentkezhet.
Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6–13%-ra tehető, diétás kezelésében – a bél fokozott áteresztőképessége miatt – átmenetileg gyakran más, panaszokat okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.
Dr. Polgár Marianne PhD
gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvos
allergiakozpont.hu
