Miben segíthet a természet?
Régóta tudjuk, hogy az elhízás számos betegségnek lehet kiindulópontja, amelyek akár drasztikusan is csökkenthetik a várható élettartamot, életszínvonalat. Az elhízás elsősorban a keringési rendszerünket veszélyezteti, az érelmeszesedés révén nő a vérnyomás, amely okozója lehet a későbbi szív- és érrendszeri katasztrófáknak. Emellett az elhízás eredményezhet vese- és epebetegségeket, valamint inzulinrezisztenciát, amelytől egyenes az út a 2-es típusú cukorbetegségig. Egy 2020 májusában publikált kutatás arra is rávilágított, hogy a magasabb BMI index-szel rendelkező, SARS-CoV-2-vel kezelt betegek nagyobb arányban szorultak mesterséges lélegeztetésre. (1)
Indokolt a kérdés: mennyire rossz a helyzet? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint (2) a népességgel arányos elhízottság mértéke majdnem a 3-szorosára növekedett világszerte 1975 óta. A jelek szerint az elhízás nem válogat korosztály szerint: 2016-ban 1,9 milliárd felnőtt és több mint 340 millió kiskorú volt érintett, és bár ez pusztán becslés, nem valószínű, hogy az elmúlt 5 évben javult volna a helyzet.
A probléma jelentőségével párhuzamosan az emberek széles köre érdeklődik az olyan módszerek iránt, amelyek segíthetnek az optimális testsúly elérésében. A rendszeres testmozgás mellett kulcsfontosságú, hogy a táplálkozásunk során mit, milyen mértékben és gyakorisággal viszünk be a szervezetünkbe. Az elmúlt évek kutatásai arra engednek következtetni, hogy ez utóbbiban a természet is a segítségünkre lehet.
Az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) Európában és Ázsiában honos gyógynövény, melynek termesztése a térségben négy változatban is elterjedt. Felhasználás szempontjából a növény legfontosabb része a gyöktörzse, amelynek begyűjtését októbertől áprilisig végzik. Bár a növény egyes kivonatait előszeretettel alkalmazzák élelmiszerek ízesítésére, színezésére, a témánk szempontjából talán érdekesebb lehet a gyöktörzsből kivont, glabridin elnevezésű flavonoid.
A kutatókat régóta foglalkoztatja a glabridin testzsír-csökkentéssel kapcsolatos potenciálja, ez jelenti a hatóanyag legfőbb értékét. A számos vizsgálat közül, amelyek igyekeznek feltérképezni a glabridin pontos hatásmechanizmusát, az egyik legérdekesebb talán a 2009 júniusában japán kutatók által publikált (3) randomizált, placebo-kontrollált felmérés. A kutatás során a glabridin teljes testzsírra, valamint zsigeri zsírokra gyakorolt esetleges hatását vizsgálták közepesen túlsúlyos alanyok esetében. A vizsgálatban 56 férfi és 28, postmenopauzás állapotban lévő nő vett részt, mindegyikük a 40–60 év közötti korosztályból került kiválasztásra. A résztvevőket 4 csoportra osztották, csoportonként 3 mg, 6 mg, illetve 9 mg glabridin-kivonatot kaptak, a placebocsoport esetében természetesen mellőzték a hatóanyagot. A kutatás befejeztével a testzsír mértékét ún. kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel (DXA), míg a zsigeri zsírok mennyiségét komputertomográfiával (CT) vizsgálták. Megállapítást nyert, hogy a glabridin-kivonattal kezelt alanyoknál 8 hét elteltével jelentősen csökkentek a zsigeri zsírok (ezáltal némelyest a testtömeg), mérséklődött az érelmeszesedéssel összefüggést mutató LDL-koleszterin szintje.
Sokak számára az időszak slágertémája továbbra is az alakreform, de nem érdemes megfeledkezni immunrendszerünk folyamatos támogatásáról sem, amit a járványhelyzet továbbra is indokol. A C- és D-vitamin rendszeres pótlása mellett használjuk ki a nyári időszakot, az ízletes gyümölcsöket vitaminraktáraink feltöltésére!
Szabó László
hatóanyag-szakértő
