Nem csodálkozhatunk, ha mostanában a tömegesen látogatott turisztikai célpontokon emésztési problémákat okozó mikroszervezetekkel, nyári vírusokkal találkozunk, új, váratlan reakciókat tapasztalunk.
Jómagam az utazók hasmenésével (Tavellers diarrhea) igen régen, 21 évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Az első nagyobb utazásomat keserítette meg, mivel városnézés helyett „illemhelyturizmussá” változtatta a nyaralást. A felfúvódás és a gyakori, vizenyős hasmenés más útjaimon is megismétlődött, ezért sokféle tablettát kipróbáltam, sőt nagyapáink gyógyszerét, a pálinkás fertőtlenítést is alkalmaztam – kevés sikerrel. Bár az alkohol átmenetileg segített a hasmenést kísérő szorongás leküzdésében.
A tudományos közlemények átböngészése után egy érdekes összefüggést véltem felfedezni, melyet szeretnék ezúton megosztani.
Emésztőrendszerünk alkalmazkodóképessége a különböző étrendekhez igen gyors, egy-egy újfajta étel hatékony „feldolgozásához” 8–12 óra szükséges. Amennyiben az étel minőségében vagy összetételében teljesen új, további 10–12 órányi alkalmazkodási idő után „szoknak hozzá” beleink.
Utazásaink, a távolabbi úticélok, a kulináris vagy higiéniai szempontból a megszokottól eltérő helyzetek ugyanilyen „étrendváltásokat” és a hozzájuk tartozó akklimatizációt eredményeznek. Ez az átállás a gyengébb emésztésűek vagy ritkábban utazók körében komoly tünetekkel járhat.
Alkalmazkodásunkat jelentősen rontja, hogy modern étrendünk és rendkívül magas higiéniai elvárásaink miatt bélflóránk mind mennyiségi, mind fajtagazdagság tekintetében jelentősen károsodott.
Ezt a jelenséget civilizációs diszbiózisnak nevezzük. A steril ételek, fertőtlenített ivóvizek, antibiotikumok, növényvédő szerek, rendszeresen szedett gyógyszerek, korlátozott társas érintkezések összeadódó hatására mikrobiomunk és ennek részeként a bélmikrobáink is az „elsivatagosodás” útjára léptek.
Képzeljük el, amikor „bél-sivatagunkat” az utazás során – szokatlan ételek, italok útján – korábban ismeretlen mikrobák tömkelege árasztja el. Olyan ez, mint amikor a sivatagot eső járja át. Hirtelen új élet sarjad mindenhol: burjánzásnak indulnak a beleinkben alvó és az idegen országban „begyűjtött” mikrobák.
Szervezetünk ilyenkor pánik-szerű állapotba kerül, megpróbál megszabadulni a számára ijesztő dzsungeltől: ekkor produkálja az utazók életét megkeserítő hasmenést.
Különösen erős hasmenést eredményez a hisztamin betolakodóktól védő hatása, melynek során a belek sejtjei között járatok nyílnak ki és nyirok, valamint savó áramlik az emésztendő táplálék közé. Ez a nyirok sok-sok fehérvérsejtet és többféle antibakteriális anyagot tartalmaz. (Hasonló ez, mint a wc-csésze fertőtlenítőszeres többszöri leöblítése.) A súlyosabb esetekben már minimális mennyiségű étel vagy ital is képes ilyen vízszerű, hirtelen hasmenést produkálni.
Az utazók közel felét, egyes becslések szerint a kevesebbet utazók vagy izolált, higiénikus környezetből érkezők (mint a lezárások alól felszabadult honfitársaink) 70%-át is utolérheti az utazók hasmenése.
Ennek elkerülése érdekében az utazás, nyaralás előtt már hetekkel érdemes megerősíteni a bélflórát természetesen fermentált ételekkel.
Ilyenek például a házi kefirek, savanyú káposzták, erjesztéssel tartósított ételek, fermentációval készített étrend-kiegészítők, probiotikus készítmények, melyekkel felkészíthetjük emésztőrendszerünket az új, szokatlan ételek feldolgozására és immunrendszerünket a hatékony működésre.
Remélem, a fentieket megfogadva örömteli kalandokban lesz részünk a nyári szabadság, a jól megérdemelt pihenés során, melyekből erőt meríthetünk, regenerálódhatunk a mögöttünk hagyott hosszú, nehéz időszak megpróbáltatásaiból.
Bóday Ádám
kutató
