Az elhízás és a stressz összefüggéseit vizsgáló kutatások megállapították, hogy a magas stresszszintet mutatók főként az édes-zsíros, azaz nagy energiatartalmú ételekből fogyasztottak többet. Számos vizsgálat próbálta igazolni, hogy stressz hatására az emberek többet esznek, és ezért híznak el. Valójában ez csak részben igaz. Úgy tűnik valójában személyiségfüggő, ki eszik stressz hatására többet és ki éppen kevesebbet. Stressz hatására az emberek valóban elhíznak! A fokozott szorongáshajlam hatását kutató finn ikervizsgálatban a 6. év végére a szorongók jelentős túlsúlyra tettek szert. A követés 15. évének végére azonban a szorongók és nem szorongók közti súlykülönbség eltűnt: azaz a nyugati étrend a nem szorongókat is „felzárkóztatta”. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a stresszen túl milyen idegi-hormonális folyamatok magyarázzák még a hízást?
A krónikus stressz a hipotalamusz-hipofizis-mellékvese tengely fokozott aktivitásával jár, melynek egyik végterméke a jól ismert stresszhormon, a kortizol. A folyamatosan magas kortizolszint egyik következménye a has, illetve a belső szervek körül felhalmozódó jelentős zsírraktárak. Ez a viszcerális zsír azért veszélyes, mert gyulladáskeltő és inzulinrezisztenciát fokozó anyagokat termel.
A stressz viszcerális zsírt növesztő hatását jól illusztrálja egy másik finn vizsgálat, melyben egypetéjű ikreket követtek sok éven át. A nagyobb krónikus stresszben élő ikertestvérekben 3-szor nagyobb tömegű viszcerális zsír alakult ki, mint a nyugis életet élő testvérekben, míg a bőr alatti zsír tömegében csak 40% volt a különbség. A viszcerális zsír mennyiségében mutatkozó óriási különbséget a kutatók a stresszhormonok hatásával magyarázzák.
Marad a végső kérdés, mit tegyen az, aki folyamatosan stresszben él? A mindennapi stressz a világ észlelési módjából, s nem feltétlen a dolgok állásából fakad. Amit biztosan megtehetünk: ha a világon nem is, de saját hozzáállásunkon biztosan változtathatunk.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható
