Ismert, hogy a krónikus stressz egy sor betegség, többek között a magas vérnyomás, az asztma, a gyomorfekély és az irritábilis bél szindróma kialakulásához vezethet, kevésbé ismert azonban, hogy sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok.
Az American Heart Association kutatásai szerint a stressz sokszor olyan „ rossz megoldásokat” eredményez, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy épp a stresszevés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.
A tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és ugyancsak növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. A The Lancet c. szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás.
A szívbetegségekhez vezető út személyenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek stb.) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat lassan halad előre, de kezeletlenül, évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.
A rizikófaktorok hatása nem pusztán összeadódik, hanem hatványozódik, azaz összeszorzódik, például két fontos rizikófaktornál négyszeres, három jelentős tényező esetén pedig már kilencszeres az infarktus bekövetkezésének esélye.
Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes szakszerű segítséget kérni mindehhez.
A stresszes életet élőknek mielőbb ajánlatos megkeresniük a számukra jól működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában.
Ne hanyagoljuk el szervezetünk figyelmeztető jelzéseit! A mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség oka mindenképp kivizsgálást igényel.
Fontos tudnunk, hogy önmagában a stressz, a tartós szorongás és a pánik szindróma is okozhat olyan tüneteket, mint mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, dezorientáltság, melyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját. Érdemes tehát tisztában lennünk a pánik miatt kialakuló mellkasi panaszok jellemzőivel:
- A mellkasi fájdalom általában éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Az esetek kb. 10%-ában azonban a fájdalom lassan, fokozatosan alakul ki.)
- Előtte az érintett gyakran nagyobb stresszt, idegességet él meg.
- A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
- Többnyire a mellkasban lokalizálódik a fájdalom.
- Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
Fentiekkel szemben a szív-érrendszeri alapú mellkasi panaszokat a következők jellemzik:
- Általában aktív állapotban alakul ki.
- Lassan kezdődik és egyre fokozódik.
- A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe (pl. váll, állkapocs, karok).
- Itt a fájdalom nem éles, hanem nyomás, szorítás érzékelhető.
Ne feledjük: akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket. Amennyiben a vizsgálatok nem mutatnak szív-érrendszeri eltérést, érdemes elindulni a pszichés, mentális gondozás irányába, amely akár a pánik szindrómát, akár a stresszt kezelhetővé teheti.
Tünetmentesen is ajánlott évente, kétévente feltérképezni, milyen állapotban van a szervezetünk. A kardiológiai vizsgálaton túl arteriográfos vizsgálattal az erek állapotáról is fontos információt kaphatunk. Az esetleges eltérést idejében felfedezve akár komoly betegségeket is eredményesen megelőzhetünk, kezelhetünk.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
KardioKözpont
