Kimutatások szerint a magyarok 40-45%-a székrekedésben, illetve minden 4. ember valamilyen vastagbélpanaszban szenved. A fő kiváltó okok közé tartozik a gyorsan felszívódó szénhidrátalapú étrend, a túl sok adalékanyag, az ételekben található gyulladásnövelő faktorok, a túl kevés rostbevitel, illetve a mozgásszegény életmód. Sok esetben a megfelelő folyadékbevitel hiánya és az antibiotikumok gyakori használata is súlyosbítja a helyzetet.
Székrekedés esetén a vastagbélben felgyülemlett bélsár a bélfal „kitáskásodásához” (diverticulosis) és elfekélyesedéséhez is vezethet. A 36 fokos testhőmérsékleten pangó széklet a vastagbélben élő rothasztó baktériumok táptalaja, melyek így túlzottan elszaporodnak és felborul az élőflóra oly kényes egyensúlya. Ez az alábbi két ok miatt is problémás.
1. A rothasztó baktériumok endo- és biotoxinokat termelnek. Ezek a vegyületek károsítják a bélfalat, sok esetben áteresztő bél szindrómát okoznak, szervezet szerte gyulladásokat produkálnak, ami ételintoleranciához, allergiákhoz, autoimmun betegségekhez és metabolikus szindrómához vezethet. Utóbbi minden esetben elhízással is jár.
2. Számtalan tudományos cikkben olvashattuk, hogy ha a Firmicutes típusú baktériumtörzsek szaporodnak el a vastagbélben, az általuk termelt toxinok hatására a máj több vérzsírt termel, és a szervezetünk az ételből sokkal több kalóriát képes hasznosítani, mint normál bélflóra mellett. Ilyen esetekre igaz a megállapítás: „már a levegőtől is hízom!”
Mit tegyünk, ha nehéz a gyomrunk minden étkezés után, rossz az emésztésünk, puffadunk, gázosodunk, lassú az anyagcserénk, székrekedésben szenvedünk, testsúlyunk pedig egyre gyarapszik?
A hasi zsírok a legveszélyesebbek: férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm derékbőség már intő jel!
Komplex megoldást jelenthet az egészségtudatos életmód részeként a bélflóra, a mikrobiom egészségét támogató speciális diéta.
1. A fogyókúrát érdemes mindig a máj méregtelenítésével és salaktalanítással, azaz vastagbéltisztítás sal kezdeni, ami nem összetévesztendő az egészségtelen hashajtással!
2. Fontos a megfelelő proteolitikus növényi enzimek és a laktáz enzim fogyasztása is, mert 35 éves kor után csökken a termelésük.
3. Évente kétszer érdemes pótolni a vastagbélflórát (tehát nem csak antibiotikum kúra után). Optimális, ha a probiotikus élőflóránk magas (35 milliárd feletti csíraszámú) és minimum 6-7-féle baktériumtörzset tartalmaz. Célszerű, ha olyan kapszulában vannak, amely ellenáll a gyomor- és epesavnak! Így az élőflóra nem sérül, valóban eljut a vastagbélbe, ahol kifejtheti jótékony hatását.
4. Lényeges a kalóriakontroll, de ugyanilyen fontos, hogy prebiotikus növényi rostokkal karbantartsuk a bélflóránk összetételét. Ezek a rostok nem emészthetők, belőlük a vastagbélben butirátok szabadulnak fel, melyek csökkentik a hizlaló Firmicutes baktériumok arányát, egyben táplálják a normál testalkatot biztosító élőflórát. Így hosszabb távon is csökkenteni tudjuk a bakteriális eredetű hízásra való hajlamot, jojóhatás nélkül.
5. Végül az egyik leglényegesebb szempont a bélbarát diéta, hiszen a súlycsökkentés hatékonysága és tartóssága múlik a vastagbélben uralkodó bélflóra összetételén. Optimális mikrobiom diétánk tehát legyen cukor-, glutén- és kazein- (tejfehérje) mentes, ne tartalmazzon se mesterséges adalékanyagokat, se allergén szójafehérjét!
A professzionális mikrobiom diéta minőségi fehérje alapú. Rostdús, magas vitamin-, ásványianyag- és aminosav-tartalommal, de alacsony kalóriaértékkel kell rendelkeznie – ezáltal segíti a súlycsökkenést, kiegyensúlyozza a bélflórát, és ami lényeges, életmódot is segít váltani!
Tihor Herczeg Kyra
az Amerikai Anti-Aging Orvosi Akadémia tagja,
táplálkozástudományi szakértő
