Stresszforrások
Egy 2017-es amerikai közvélemény-kutatás szerint a lakosság közel 80%-a él valamilyen feszültséggel. Hétköznapjaink során számtalan tényező okozhat feszültséget, ilyen lehet például az erőnket, időnket vagy teljesítőképességünket meghaladó, illetve a túl monoton, unalmas vagy értelmetlen munka. Ugyanígy a tétlenség, a negatív önkép, a hirtelen változások, veszélyhelyzetek az életünkben, melyek bizonytalanságot szülnek, vagy a kapcsolatteremtési nehézségek, a problémás emberi kapcsolatok, a csalódások, a veszteségek és még számtalan „lehetőségünk” nyílik ezen túl is az idegeskedésre, szorongásra.
Stressztünetek
A stressz sokféleképpen hathat ránk, tünetei egyénenként eltérőek lehetnek. Vannak, akiknél a fizikai tünetek szembetűnőbbek, másoknál inkább a mentális feszültség dominál. Íme néhány példa erre a teljesség igénye nélkül.
● Fejfájás – Az egyik leggyakoribb stressztünet, ráadásul a krónikus stressz a migrén gyakori kiváltója. A migrénes fejfájásra kevésbé hatnak a fájdalomcsillapítók, de a pihenés, az alvás és a relaxáció jótékony hatású.
● Túlzott izzadás – A szervezet hőszabályozása szempontjából a verejtékezés egy nagyon fontos funkció, melyet a szimpatikus idegrendszer szabályoz. A normál hőmérsékleten tapasztalható túlzott verejtékezésnek, a hiperhidrózisnak azonban gyakran stressz, félelem, izgalom vagy valamilyen betegség (pl. pajzsmirigy-túlműködés, lázas állapot) áll a hátterében. Kezelésében oki terápiaként a kiváltó tényező – például a stressz enyhítése, levezetése – javasolt, de léteznek verejtékezést csökkentő gyógyszerek is, s mellette a kifogástalan megjelenés érdekében, fokozott higiénia javasolt.
● Emésztési panaszok – Az agynak közvetlen hatása van a gyomorra és a belekre.
Amikor egy ételre gondolunk, gyomrunk máris savakat bocsát ki még az étkezés elkezdése előtt. Erre az agy-gyomor kapcsolatra a stressz képes hatni méghozzá úgy, hogy megnöveli a gyomorsav mennyiségét, ami gyomorégés, hányinger, puffadás kialakulásához vezethet. A stressz, a szorongás tünetei tehát igen hamar megjelennek a gyomor-bél területen.
● Étkezési változások – Ismerjük a stresszevés fogalmát, amikor valaki a feszültségét, folyamatos vagy gyakori evéssel, rágcsálással, nassolással vezeti le, s emiatt hízik.
Ugyanígy vannak, akiknek a feszültségtől „összeszűkül a gyomruk”, s képtelenek egyetlen falatot is lenyelni. Őket nem hizlalja a stressz, inkább veszítenek súlyukból.
Szakemberek szerint az emésztőrendszert károsító feszültség levezetésére nassolásnál vagy koplalásnál sokkal jobb módszer a sport, a testmozgás, a jóga.
● Hajhullás – Stresszes időszakban a szervezet legyengül, ilyenkor sokak tapasztalhatnak hajhullást. A hajszálak elvékonyodnak, de akár le is töredezhetnek. Ha hosszabb feszült időszakon vagyunk túl, javasolt nagyobb gondot fordítani az étkezésre, illetve a napi vitaminbevitelre, mellyel hajunkat is táplálni tudjuk.
● Rossz alvás – A kezeletlen stressz megakadályozza az elalváshoz szükséges nyugalmi állapot és ellazulás létrejöttét, ami lehetetlenné teszi a pihentető alvást. Ilyen körülmények között gyakrabban álmodunk rosszat, s álmunkban is legtöbbször csalódottnak, szomorúnak érezzük magunkat, ami vélhetően a kialvatlanság eredménye.
● Örömtelenség – A stressz egyik érzelmi tünete az általános rossz hangulat. Intő jel lehet, ha valaki elveszíti a motivációt, semmihez nincs kedve, amit eddig szeretett csinálni. Ezek az emberek befelé fordulóvá válnak, még a családjukat is elhanyagolhatják. Amennyiben nem sikerül „önerőből” megszüntetni ezt a lefelé tartó spirált, kérjük szakember segítségét, ne ragadjunk bele ebbe az állapotba, ami depresszióhoz is vezethet!
Egy másik osztályozás a stressztüneteket fizikai, viselkedésbeli, érzelmi, kognitív és spirituális tünetekre kategorizálja. Íme néhány tünet ebben a csoportosításban, melyről eddig nem esett szó:
● Fizikai tünetek még: derékfájás, merev nyak és váll, szapora szívverés, fáradtság, kimerültség.
● Viselkedésbeli tünetek még: túlzott dohányzás, kényszeres rágógumizás, parancsolgatás, mások kritizálása, éjszakai fogcsikorgatás, túlzott alkoholfogyasztás, mértéktelen evés.
● Érzelmi tünetek még: érzékenység, sírás, szomorúság változtatási képtelenség, düh, ingerlékenység.
● Kognitív tünetek még: feledékenység, összpontosítási nehézség, kreativitás hiánya, humorérzék elvesztése.
● A spirituális tünetek még: cinizmus, tanácstalanság.
Ahogy negatív érzéseink erősödnek, keresni kezdjük azokat a módszereket, melyekkel csökkenthetjük a feszültséget és változtathatunk a viselkedésünkön, vagy legalább palástolhatjuk problémánkat. A stressz vezérelte viselkedésbeli változások mintegy jelzik, hogy segítségre van szükségünk.
A szorongás palástolására választott, egyénenként eltérő módszerek lehetnek például a már említett befelé fordulás, elzárkózás a barátok, ismerősök elől; „kapaszkodóként”, ismétlődő tevékenységek végzése; a már említett kényszeres táplálkozás, nassolás, rágcsálás; túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás.
Bármilyen is életvitelünk, óhatatlanul szembesülünk olyan helyzetekkel, melyek stresszt váltanak ki bennünk. Tudjuk, hogy a modern medicina eszközei – a gyógyszerek és a sebészeti eljárások – a stresszt és annak káros hatásait sajnos nem gyógyítják. Ennek előfeltétele az önmagunkkal való törődés : a számunkra megfelelő relaxációs technikák megtanulása és alkalmazása. E technikák célja, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható relaxációs választ váltson ki, például lassuljon a pulzus és a légzés, valamint csökkenjen a vérnyomás. Ez által megváltozik bizonyos hormonok – például az adrenalin, noradrenalin és kortizol – szintje, változnak bizonyos agyi folyamatok, s ettől megnyugszunk.
Segíti a folyamatot a mértéktartó, egészséges táplálkozás, a rendszeres, stresszoldást szolgáló testmozgás, illetve mindenkinek a saját hitrendszere, melyben hinni, bízni és kapaszkodni tud.
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin