Egyre több szó esik tudományos értekezésekben az egyes növényekben termelődő szerves vegyületekről, a flavonoidokról, melyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Ezeket tekintjük jelen ismereteink szerint – C- és E-vitamint is megelőzve – a legerősebb antioxidánsoknak.
Antioxidáns hatásuk révén a flavonoidok védik sejtjeinket a káros környezeti és biológiai hatásokkal szemben, gátolhatják a degeneratív sejtek növekedését, szaporodását. Erősítik a hajszálereket, javítják az érfalak rugalmasságát, áteresztő képességét, fékezhetik az érelmeszesedést, a véralvadást, kedvezően hatnak a vérnyomásra.
A kutatók a sokat emlegetett francia paradoxon megoldását is a flavonoidokban látják: a franciáknál jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások aránya, mint a környező, kevesebb telített zsírt fogyasztó nemzetek esetében. Ennek okát a szakemberek a francia étrend szerves részét képező vörösborok rendszeres fogyasztásában látják, melyek magas flavonoid-tartalmukkal csökkentik a kardiovaszkuláris eredetű megbetegedések előfordulását.
A vörösborban a rezveratrol mellett megtalálható quercetin (kvercetin) egy nagyon sokoldalú és hatékony flavonoid, mely a felfedezése óta végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeként komoly hírnevet szerzett. Egyes gyümölcsökben, zöldségekben, a növények leveleiben vagy virágában fordul elő, de igen jelentős például a fehér hagyma quercetin tartalma is, melyet csak az áfonya tud felülmúlni a maga 154 mg/100 g-os értékével.
Flavonoid révén a quercetin is hatással van az immunrendszerre: előnyösen befolyásolja az immunsejtek működésének hatékonyságát, ami több tanulmány és vizsgálat szerint nemcsak a vírusos és bakteriális fertőzések elleni védelemben, de többek között allergiák esetén is tapasztalható.
Mindez lényeges szempont lehet az ősszel gyakoribbá váló fertőzések, az esetlegesen növekvő tendenciát mutató Covid-19-vírusterhelés, sőt a szeptemberben tetőző parlagfűallergia tekintetében is.
Ne feledkezzünk el ugyanakkor a nyár elmúltával az immunrendszert is támogató D 3 -vitamin fokozott pótlásáról. Ismert ugyanis a magyar lakosság nem megfelelő D-vitamin szintje. A Semmelweis Egyetem 2012-es kutatása szerint 10-ből 9 magyar ember D-vitamin-hiányos. (1)
A szervezetbe bevitt D-vitamin megfelelő felszívódásához ugyanakkor magnézium szükséges, mely emellett több mint 300 fontos enzimatikus reakcióban vesz részt. Tudományos publikációk szerint a nyugati világ lakosságának közel kétharmada nem viszi be a magnézium ajánlott napi adagját. (2)
Noha immunrendszerünk a Covid-19 elmúlt három hulláma során – szerencsés esetben – kiállta a próbát, az ősz közeledtével érdemes fokozottabb figyelmet fordítanunk a védelem megerősítésére, és ezen belül is első helyre tennünk keringési rendszerünk állapotának javítását. E területet érinthetik ugyanis leginkább nemkívánatos szövődmények, esetleg post-covid tünetek.
Korábbi vizsgálatokban már tudományos bizonyosságot nyert egyes flavonoidok, ezen belül a quercetin gyulladáscsökkentő, trombocitagátló potenciálja, illetve a keringési rendszerre gyakorolt egyéb pozitív hatásai. (3)
A Covid-19-járvány kapcsán készült egyik 2020-as tanulmány szerint az olyan polifenolok, mint a quercetin vagy a hesperidin megelőző, illetve kiegészítő terápiás alkalmazása szintén fontos védelmi faktor lehet, mivel megzavarhatja a koronavírus belépési és replikációs ciklusának különböző szakaszait. (4)
Tekintettel arra, hogy a legképzettebb infektológusok sem mernek jóslásokba bocsátkozni az ősz folyamán esetlegesen ránk váró vírusveszély mértékéről, így egészségünk megőrzése érdekében tett lépéseink sorában – a megfelelő védelem mellett – immunrendszerünk támogatása is egy lehetséges alternatívát jelenthet.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
