Keresés
Close this search box.

Vértezzük fel magunkat időben!

//

A nyár végi, kora őszi időszak bővelkedik finom és egészséges gyümölcsökben, zöldségekben. Ezeket – az ízélmény mellett – sokan egészségvédő célzattal is fogyasztják, ám elsősorban a vitamintartalomra koncentrálnak, nem is gondolva arra, milyen sok más egészséges összetevő rejlik bennük.

Egyre több szó esik tudományos értekezésekben az egyes növényekben termelődő szerves vegyületekről, a flavonoidokról, melyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Ezeket tekintjük jelen ismereteink szerint – C- és E-vitamint is megelőzve – a legerősebb antioxidánsoknak.

Antioxidáns hatásuk révén a flavonoidok védik sejtjeinket a káros környezeti és biológiai hatásokkal szemben, gátolhatják a degeneratív sejtek növekedését, szaporodását. Erősítik a hajszálereket, javítják az érfalak rugalmasságát, áteresztő képességét, fékezhetik az érelmeszesedést, a véralvadást, kedvezően hatnak a vérnyomásra.

A kutatók a sokat emlegetett francia paradoxon megoldását is a flavonoidokban látják: a franciáknál jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások aránya, mint a környező, kevesebb telített zsírt fogyasztó nemzetek esetében. Ennek okát a szakemberek a francia étrend szerves részét képező vörösborok rendszeres fogyasztásában látják, melyek magas flavonoid-tartalmukkal csökkentik a kardiovaszkuláris eredetű megbetegedések előfordulását.

A vörösborban a rezveratrol mellett megtalálható quercetin (kvercetin) egy nagyon sokoldalú és hatékony flavonoid, mely a felfedezése óta végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeként komoly hírnevet szerzett. Egyes gyümölcsökben, zöldségekben, a növények leveleiben vagy virágában fordul elő, de igen jelentős például a fehér hagyma quercetin tartalma is, melyet csak az áfonya tud felülmúlni a maga 154 mg/100 g-os értékével.

Flavonoid révén a quercetin is hatással van az immunrendszerre: előnyösen befolyásolja az immunsejtek működésének hatékonyságát, ami több tanulmány és vizsgálat szerint nemcsak a vírusos és bakteriális fertőzések elleni védelemben, de többek között allergiák esetén is tapasztalható.

Mindez lényeges szempont lehet az ősszel gyakoribbá váló fertőzések, az esetlegesen növekvő tendenciát mutató Covid-19-vírusterhelés, sőt a szeptemberben tetőző parlagfűallergia tekintetében is.

Ne feledkezzünk el ugyanakkor a nyár elmúltával az immunrendszert is támogató D 3 -vitamin fokozott pótlásáról. Ismert ugyanis a magyar lakosság nem megfelelő D-vitamin szintje. A Semmelweis Egyetem 2012-es kutatása szerint 10-ből 9 magyar ember D-vitamin-hiányos. (1)

A szervezetbe bevitt D-vitamin megfelelő felszívódásához ugyanakkor magnézium szükséges, mely emellett több mint 300 fontos enzimatikus reakcióban vesz részt. Tudományos publikációk szerint a nyugati világ lakosságának közel kétharmada nem viszi be a magnézium ajánlott napi adagját. (2)

Noha immunrendszerünk a Covid-19 elmúlt három hulláma során – szerencsés esetben – kiállta a próbát, az ősz közeledtével érdemes fokozottabb figyelmet fordítanunk a védelem megerősítésére, és ezen belül is első helyre tennünk keringési rendszerünk állapotának javítását. E területet érinthetik ugyanis leginkább nemkívánatos szövődmények, esetleg post-covid tünetek.

Korábbi vizsgálatokban már tudományos bizonyosságot nyert egyes flavonoidok, ezen belül a quercetin gyulladáscsökkentő, trombocitagátló potenciálja, illetve a keringési rendszerre gyakorolt egyéb pozitív hatásai. (3)

A Covid-19-járvány kapcsán készült egyik 2020-as tanulmány szerint az olyan polifenolok, mint a quercetin vagy a hesperidin megelőző, illetve kiegészítő terápiás alkalmazása szintén fontos védelmi faktor lehet, mivel megzavarhatja a koronavírus belépési és replikációs ciklusának különböző szakaszait. (4)

Tekintettel arra, hogy a legképzettebb infektológusok sem mernek jóslásokba bocsátkozni az ősz folyamán esetlegesen ránk váró vírusveszély mértékéről, így egészségünk megőrzése érdekében tett lépéseink sorában – a megfelelő védelem mellett – immunrendszerünk támogatása is egy lehetséges alternatívát jelenthet.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

  1. https://semmelweis.hu/mediasarok/2013/09/23/weborvos-hu-tizbol-kilenc-magyar-d-vitamin-hianyos/
  2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5637834/
  3. https://academic.oup.com/jn/article/137/11/2405/4750737
  4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7385538/
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!