A stresszes életmóddal összefüggő, romboló hatású magas kortizolszint nemcsak a belső szerveink öregedését gyorsítja, hanem a külsőnkét is: a magas kortizolszintű emberek ugyanis idősebbnek látszanak a korunknál, arcvonásaikra is „kiül”, hogy a szervezetük gyorsabban öregszik. (1.) A magas kortizolszint növeli tehát a metabolikus szindróma, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, és egy sor neurodegeneratív, idegrendszeri betegség kockázatát is. (2-5.) Hasonló tüneteket okoz, mint a szteroidok túladagolása: hasi elhízás, magas vérnyomás és vércukorszint stb.
Az orvosok ilyenkor szorongáscsökkentő gyógyszert írnak fel, mely a hozzászokás miatt csak átmeneti javulást hoz.
Még ha a stresszt nem is tudjuk teljesen kiiktatni az életünkből, de vannak olyan természetes eszközeink, melyek csökkenthetik a kortizol káros hatásait. Az Anti-Aging News folyóirat már 1984-ben már beszámolt a magas kortizolszint öregedést gyorsító hatásairól. Ekkor még csak C-vitamint és aszpirint tudtak ajánlani a kortizolszint csökkentésére. A tudósok azóta már találtak néhány természetes anyagot, melyek elnyomják a stressz által keltett toxikus reakciókat, amik napjainkban számos krónikus betegség okozói. A licsi-zöldtea keverék, illetve a magnólia és a filodendron fák kérgéből nyert kivonatok bizonyítottan képesek csökkenteni a kortizol szintjét az emberi szervezetben. Ezzel részben megszüntethetők az öregedéssel járó leggyakoribb egészségügyi problémák okai is.
Mivel az öregedést gyorsító faktorok kiinduló pontja a stressz, különösen a rendszeres és hosszan tartó feszültség, emiatt semmiképp nem mondhatunk le a számunkra megfelelő stresszoldó módszerek alkalmazásáról!
Forrás: Susan Goldschein: Natural Methods to Suppress Destructive Cortisol
Life Extension Magazine
ford.: Czárán Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Szakirodalmi hivatkozások:
1. Noordam R, Gunn DA, Tomlin CC, et al. Cortisol serum levels in familial longevity and perceived age: the Leiden longevity study Psychoneuroendocrinology. 2012;37(10):1669-75.
2. Vogelzangs N, Beekman AT, Milaneschi Y, et al. Urinary cortisol and six-year risk of all-cause and cardiovascular mortality. J Clin Endocrinol Metab. 2010;95(11):4959-64.
3. Hackett RA, Kivimaki M, Kumari M, et al. Diurnal Cortisol Patterns, Future Diabetes, and Impaired Glucose Metabolism in the Whitehall II Cohort Study. J Clin Endocrinol Metab. 2016;101(2):619-25.
4. Constantinopoulos P, Michalaki M, Kottorou A, et al. Cortisol in tissue and systemic level as a contributing factor to the development of metabolic syndrome in severely obese patients. Eur J Endocrinol. 2015;172(1):69-78.
5. Bernardi F, Lanzone A, Cento RM, et al. Allopregnanolone and dehydroepiandrosterone response to corticotropin-releasing factor in patients suffering from Alzheimer’s disease and vascular dementia. Eur J Endocrinol. 2000;142(5):466-71.
