● Warburg-hatás – A legtöbb orvostanhallgató számára ismerős Dr. Otto Warburg neve, aki 1931-ben orvosi Nobel-díjat kapott ama felfedezéséért, hogy a ráksejteknek alapvetően más az anyagcseréje, mint az egészséges sejteknek. Wartburg 1944-ben újabb Nobel-díjat kapott, de annak átvételét az akkori politika megakadályozta. Sok szakértő szerint Warburg a XX. század legnagyobb biokémikusa volt.
Felfedezte, hogy oxigén jelenlétében a ráksejtek túl sok tejsavat termelnek (Warburg-hatás). Egy sejt két módon tud energiát termelni: aerob módon, azaz oxigén felhasználásával a mitokondriumban vagy anaerob módon, azaz oxigén nélkül a sejtfolyadékban, ami tejsavat (egy toxikus mellékterméket) termel. Az aerob energiatermelés sokkal hatékonyabb, 32-szer több ATP-t (adenozin trifoszfát – a szervezet „energia molekulája”) tud termelni, mint az anaerob. Dr. Warburg következtetése az volt, hogy a rákot legfőként az energiatermelés aerobról anaerob fermentációra változása okozza.
● Szomatikus elmélet – Warburg elméleteit teljesen figyelmen kívül hagyták, amikor Watson és Crick 1954-ben felfedezte a DNS-t. Innentől az összes figyelem a genetikára irányult.
● Víruselmélet – 1976-ban megszületett a rák víruselmélete is, de a vezérszál az maradt, hogy elsősorban genetikai mutációk okozzák a rákot.
● Cancer Genome Atlas – 2006-ban e hatalmas project során a bizonyítékok világosan mutatták, hogy a génmutációkon túl valami más lesz itt a kulcs. Így a tudósok kénytelenek voltak visszatérni Dr. Warburg korábbi állításához, s annak alapján meggyőzően bizonyították, hogy a ráknak a mitokondriális károsodás és egy erre adott genetikai módosulás az okozója.
● Dr. Pete Pedersen, a Johns Hopkins munkatársa – továbbfejlesztve Warburg elméletét – morfológiailag (alaktanilag) meghatározta, hogy a ráksejtekben radikálisan kevesebb mitokondrium van. Mivel a sejtekben a mitokondriumok termelik az ATP-t (a sejtek energiáját), számuk csökkenése (illetve károsodásuk) vészhelyzetet teremt. Így a ráksejteknek nincs más választása, mint visszatérni az ősi anaerob, primitív és kis hatásfokú anyagcseréhez. A mitokondriumok folyamatosan kommunikálnak a sejtmaggal, ahol a DNS tárolódik, így a mitokondrium egészsége egyben a mi egészségünk! A mitokondrium működése határozza meg a rák előrehaladását vagy elfojtását .
A ráksejtek „üzemanyagként” glükózt égetnek, ami sokkal több káros, reaktív oxigént termel, mint a zsír és a ketonok. Ketonokat égetni csak az egészséges sejtek képesek, a ráksejtek nem. Éppen ez a sikeres rákkezelés lényege, ezért olyan hatékonyak a ketogén diéták rák esetén. Lényegében kiéheztetik a rákot, miközben táplálják az egészséges sejteket.
Az anyagcsere-elmélet lényege, hogy először a mitokondriumok károsodnak és csak utána válnak láthatóvá a mutációk. A mutációk tűnnek az oknak, de valójában ezek csak következmények.
Dr. Pedersen koreai biokémikus munkatársa, Dr. Young Ko észrevette, hogy amikor a ráksejtek túltermelik a tejsavat, akkor több pórust nyitnak ennek kiengedéséhez, különben a ráksejt elpusztulna. Dr. Ko ezeken a pórusokon egy 3-bromopiruvát (3BP) nevű anyagot juttatott be a sejtekbe. Összehasonlítva számos forgalomban lévő rákgyógyszerrel, elképesztő eredmények születtek a több százszor megismételt kísérlet során.
A terápia fontos része: a ketogén étkezés, a rostmentes szénhidrátok csökkentése, a mérsékelt fehérjefogyasztás, és teljes kalóriabevitel 85%-ának jó minőségű zsírokkal való biztosítása.
A tudósok most kezdik felismerni, hogy a mitokondriumok hibás működése számos betegség gyökere. Az étkezési ketózis pedig azért működik olyan hatékonyan, mert csökkenti a gyulladásszintet, sőt az öregedési folyamatokat is lassítja.
Dr. Young Ko kutatási anyagai kimutatják, hogy ha sok cukrot adnak egy sejtnek, az elkezdi mutatni a rák összes jellegzetességét. Ezt a hexokináz II. enzim felszaporodásával éri el. Ugyanez az enzim felelős a ráksejtek „halhatatlanná” tételéért, mert akadályozza az apoptózist, a programozott sejthalált. A hexokináz II. enzim működését pedig épp a Dr. Ko által alkalmazott 3BP akadályozza.
Forrás: Dr. Mercola: The Metabolic Theory of Cancer and
the Key to Cancer Prevention and Recovery,
ford. Mezei Elmira, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható
