Látásunk sajnos az életkorral fokozatosan romlik, ám a genetika mellett a környezeti hatások – UV-sugárzás, dohányzás stb. – is befolyásolják a látáscsökkenést. Mivel szemünk páros szerv, így nem mindig észleljük rögtön, ha csak az egyik romlik el, ráadásul az agyunk – bizonyos mértékig – képes alkalmazkodni e változásokhoz. Így fordulhat elő, hogy a csak egyik szemünket érintő romlást vagy a lassú, fokozatos látáscsökkenést agyunk alkalmazkodása miatt nem is érzékeljük egészen addig, amíg mindennapi tevékenységünket nem akadályozza. Emiatt is fontos az időnkénti ellenőrzés.
A szemben az éleslátás helye a retinának mindössze néhány milliméter átmérőjű területe, az ún. sárgafolt, latin nevén makula (macula lutea). Sárgás színét főként a lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok adják, melyek egyben a szem belső védelmi rendszerét képezik.
Időskori makula-degeneráció esetén a sárgafolt festékanyagának mennyisége csökken, ez enyhébb esetben a színlátás és a látásélesség csökkenéséhez, súlyos esetben vaksághoz vezethet. A betegség az európai összlakosság 4-5%-át, míg a 75-84 éves korcsoportnak már egyharmadát érinti.
A homályos látás, a szem visszatérő vagy elhúzódó esetleges gyulladásos panaszai – például kötőhártya-gyulladás, árpa, „szemfájdalom” – vagy gyakori fejfájás esetén is javasolt mielőbb orvoshoz fordulni. A fenti panaszok ugyanis lehetnek „banális” szemészeti problémák tünetei, de más komoly betegségeket is jelezhetnek, mint például magas vérnyomást, cukorbetegséget vagy akár agydaganatot is.
Szerencsére a szem egészségének megőrzéséért mi magunk is sokat tehetünk. Fontos a káros UV-sugarak kiszűrése, amelynek legbiztosabb eszköze a megfelelő UV-védelmet biztosító napszemüveg viselése minden évszakban!
Aki számítógépen dolgozik, annak a monitor helyes elhelyezésére, a megfelelő világításra és rövidebb szünetek rendszeres beiktatására is figyelnie kell. Mivel a számítógép előtt mindig azonos távolságra nézünk és ritkábban pislogunk, időnként érdemes szemtornát végeznünk, amikor váltakozva közelebbre és távolabbra fókuszálunk, illetve tudatosan gyakrabban pislogunk.
A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett az étrendre is érdemes odafigyelni.
A halfélék omega-3 zsírsav tartalma, illetve a lenmag kiváló telítetlen zsírsavai enyhítik a kor előrehaladtával gyakran jelentkező szemszárazságot, amit a monitor előtt, főleg légkondicionált irodában dolgozók is gyakran tapasztalnak.
A normál étrend csak mintegy 2-3 mg luteint és zeaxantint tartalmaz, ami a napi szükségletnek csak fele, harmada. Pótlásra a sárga, narancssárga vagy sötétzöld színű gyümölcsök és zöldségek alkalmasak. A lutein fő forrása a káposzta és a spenót, a zeaxantiné pedig a kukorica.
A-vitamint például tojássárgájából és májból, C-vitamint paprikából vagy savanyú káposztából nyerhetünk, de a lencsében lévő cink és a sárgarépában található béta-karotin is jótékonyan segít megőrizni a szem épségét.
Vigyázzunk tehát a szemünk világára, negyvenéves kor felett, főként irodai munka esetén még akkor is menjünk évente szemészeti ellenőrzésre, ha nincs semmi panaszunk! A szembetegségek időben történő felismerésével, étrend- és életmód-változtatással a tünetek súlyosbodása megállítható, lassítható, szerencsés esetben még vissza is fordítható.
Dr. Nagy Mária
szemész szakorvos
Budai Egészségközpont
